Lövétei a jelenlegi helyzetről
Jogállamban is lehet annyi játéktere a kormánynak, hogy a törvényekhez igazodva rendeletekkel kormányozza az országot, ha pedig aggályossá válik ez a gyakorlat, bárki az Alkotmánybírósághoz fordulhat a helyzet orvoslása érdekében - mondta az MTI érdeklődé
2008. május 13. kedd 15:46 - Hírextra
A jogszabályi hierarchia szerint a rendeletalkotásnak igazodnia kell a törvényekhez, a rendelet nem lehet ellentétes a törvénnyel - magyarázta a szakember.
A jogalkotásról, a törvényi és a rendeleti hatáskörök elhatárolásáról az alkotmány és a jogalkotási törvény mellett az Alkotmánybíróság határozatai az irányadóak, de az, hogy valami törvényhozási vagy rendeleti tárgykörbe tartozik-e, azt az általános szabályokon túl esetről esetre csak konkrétan lehet eldönteni - mondta Lövétei István.
A jogalkotási törvény hosszas felsorolásban rögzíti a kizárólagos törvényhozási tárgyköröket, melyek közé tartozik többek között a társadalmi és gazdasági rend, az állam szervezete, az állami szervek hatásköre, a tulajdonviszonyok, a magán- és a jogi személyek vagyoni viszonyai, az állam kizárólagos gazdasági tevékenysége, az állami pénzügyek, az adók, a munkaviszony, az állampolgárok alapvető jogai és kötelezettségei, a bűncselekmények, a büntetések, az egyesülési, a gyülekezési jog, a sajtóra vonatkozó rendelkezések, a házasság, a család, az öröklés, az oktatás, az egészségügyi ellátás és a társadalombiztosítás.
"Ha pedig valaki úgy gondolja, hogy a kormány, vagy valamelyik tagja kizárólagos törvényhozási tárgykörbe tartozó viszonyokat szabályozott rendeletben, akkor ez ellen az Alkotmánybírósághoz fordulhat" - fűzte hozzá Lövétei István, aki szerint a kormánynak a rendeletalkotás terén van bizonyos játéktere.
Ez a munka egyébként a jogszabály-előkészítőktől nagyobb odafigyelést, színvonalasabb szakmai munkát igényelhet, mint amikor egy kényelmes parlamenti többséggel működő "törvénygyár" fogadja el futószalagon az elé kerülő kormánypárti javaslatokat - jegyezte meg az alkotmányjogász.
Lövétei István hozzáfűzte: a rendszerváltást követően a pártállami gyakorlat visszahatásaként volt egy olyan, szakmailag nem helyeselhető tendencia, hogy mindent törvényben akartak szabályozni. Az így kialakult helyzeten azonban ma már csak alkotmánymódosítással lehet változtatni: ami egyszer törvényhozási szintre került, azt rendeletben nem lehet módosítani, vagy hatályon kívül helyezni.
A Fidesz-kormány második két évéről az alkotmányjogász annyit mondott: bár bizonyos szempontból a kisgazdapárt, mint koalíciós partner megszűnése miatt 2001-2002-ben a kormány kisebbséginek volt nevezhető, de a probléma nem vetődött fel annyira élesen, mint most, hiszen a Fidesz-frakciónak voltak támogatói a parlamentben.
Lakner Zoltán politológus az MTI-nek elmondta: természetes törekvése lehet egy kisebbségi kormánynak, hogy gondosan mérlegelje, az eddigi törvényi, parlamenti többséghez kötött szabályozás helyett mely területeken alkothat rendeleteket a kormány, vagy annak valamely tagja.
Ennek a tendenciának minden jogállamban, így Magyarországon is egyértelmű, alkotmányban, törvényekben rögzített korlátai vannak, melyek betartása, ellenőrzése a rendszerváltás után két évtizeddel már nem okozhat gondot.
A rendeletek felé forduló kormányzás gyakorlata egyébként már a 2001 elejétől gyakorlatilag kisebbségbe került Fidesz-kormány idején is tetten érhető volt például abban, ahogy a kétéves költségvetés elfogadása után az alultervezett inflációból származó költségvetési többletbevételeket a kormány a saját hatáskörében osztotta el. Ez azonban csak a megszokott kormány-ellenzék szembenállásban eredményezett politikai vitákat, más következménye nem volt - fűzte hozzá Lakner Zoltán.
Forrás: MTI