Gyenesei István erről a parlament sport- és turisztikai bizottsága előtt beszélt szerdai, több mint kétórás meghallgatásán, amelynek végén a testület kilenc igen és nyolc nem szavazat mellett támogatta kinevezését.
A miniszterjelölt közölte, hogy az új önkormányzati tárcában sem belső változást, sem vezetői grémiumcserét nem tervez, jelenleg ilyen elképzelése nincs. Hozzátette, hogy csak átmenetileg vonta vissza javaslatát, amely szerint a minisztérium nevébe bekerülne a sport is, de mielőtt újra beterjesztené, indítványához ötpárti támogatást szeretne szerezni. Hangoztatta, hogy bizalmi viszonyt akar kiépíteni a kormány és az ellenzéki polgármesterek között. Kifejtette, szoros összefüggés van a sport, a testnevelés és a nemzet egészségi állapota között, hatékony munkát szorgalmazva annak érdekében, hogy sikerüljön elérni: a magyar ne csak sportnemzet legyen, hanem sportoló nemzet is.
Gyenesei István kitért a doppingra is, kiállva a zéró tolerancia mellett, de leszögezte: önmagában a tiltás, a korlátozás nem elegendő, a megelőzésre, a felvilágosításra, a sporttudományi-sportorvosi segítségre is szükség van. Ezzel összefüggésben úgy fogalmazott: a Sportkórháznak mint kulcsfontosságú intézménynek fenn kell maradnia, s feltett szándéka megtalálni a pótlólagos forrást ahhoz, hogy a létesítmény rekonstrukciója befejeződjék. Arról a törekvéséről is beszélt, hogy a sport anyagi hátterének biztosításához szeretné a sportfogadást mint forrást bevonni, és reméli, ötpárti összefogással sikerül előrejutni abban is, hogy a sporttámogatás adókedvezményt kapjon.
A pénz - s még inkább annak hiánya - egyik központi eleme volt annak a tájékoztatónak is, amelyet a bizottság előtt Schmitt Pál tartott a magyar csapat ötkarikás felkészüléséről. Jelenleg egy híján másfélszáz a pekingi olimpián biztosan induló magyar sportolók száma, amely 165-re mehet fel, ha minden jól sikerül, vagyis ha a még kvótát szerezni tudó sportágak képviselői kvalifikálnak Pekingre - mondta a Magyar Olimpiai Bizottság első embere. Ugyanakkor sajnálattal állapította meg, hogy a lehetséges maximális létszám is - megfogalmazása szerint - jelentős visszaesést mutat a 2004-es, athéni olimpiához képest, ahol 219 magyar állt rajthoz. Magában a pekingi olimpiában benne van a jó szereplés lehetősége a magyar csapatban, szerinte a kajak-kenutól, a vívástól, az öttusától, az úszástól, a vízi- és kézilabdától, a cselgáncstól, a sportlövészettől, a birkózástól és az ökölvívástól várható eredményes részvétel.
Schmitt Pál köszönettel nyugtázta a pekingi részvételre kapott 430 millió forintos állami támogatást, ugyanakkor felrótta a sport-szakállamtitkárságnak, hogy "560-valahány millió a mai napig nem érkezett meg a Gerevich-alapítvány számlájára, holott a versenyzők nyolcvan százalékának ez a pénz a kizárólagos fizetése". Szorgalmazta továbbá, hogy az állami költségvetésnek a jelenlegi 0,2 százaléka helyett egy százalékát kapja meg a magyar sport. Az elnök szerint doppingügyben idehaza előrelépés nincs, a budapesti doppinglabort privatizálták, és azt is a nagy negatívumok között említette, hogy "a sportorvosok idén a mai napig nem kaptak fizetést".
A bizottsági ülésen jelenlevő Elbert Gábor sportszakállamtitkár elismerte, hogy a Wesselényi-sportközalapítvány működési támogatásával kapcsolatosan akadnak gondok, a Gerevich-ösztöndíjak elmaradását illetően viszont azt mondta, "itt valami félreértés lehet, hiszen az első öt hónapra már el is számoltak", egyszersmind kifejezetten jónak minősítette a viszonyt az állami sportvezetés és a MOB között.
Gömöri Zsolt, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) elnöke a pekingi előkészületekről tájékoztatta a bizottságot, tudatta, hogy két héttel az olimpia után a kínai fővárosban a paralimpikonok világversenyén 160 ország több mint 4200 sportolója indul 19 sportágban. A magyarok közül 31-en már kvalifikálták magukat, s további ötnek van még esélye kijutni Pekingbe. A doppinghelyzettel minden rendben - jelentette ki, hozzáfűzve, hogy eddig valamennyi magyar paralimpikon legalább egy ellenőrzésen átesett, és "eddig semmilyen fennakadás nem volt".
