Rendszeresen szoktam tojást venni, többnyire ott, ahol tudok. Komoly csalódások is érnek, némelyik tojás a jóizlés határait súrolja, sápatag és halízű, egész konkrétan pocsék, gagyi. Igaz, olcsó. Nem kínai árvák vagy elítéltek szerelik össze, de szinte. Tyúkok állnak a rácson, lábaik sebesek, fészket rakni, csipegetni nem tudnak, műanyagot esznek és hallisztet gyógyszerekkel. Szárnytövet szárnytőnek vetve agonizálnak, mint mindnyájan, akik jártunk már reggel a hetes busszal, sőt annál is jobban. Ők sose szállnak le, akkor szabadulnak, amikor feldobják a sárga lábukat és kilapátolják őket a fehérje-feldolgozó felé vivő platós IFÁ-ra, hogy hamvaikkal utódjaikat etessék. Nem csak az ízlelőbimbóim kedvéért szeretek inkább a zöldségesnél vagy piacon tojást venni. Ezzel, az elég kezdetleges módszerrel próbálom meg csökkenteni a valószínűségét, hogy a reggelimmel támogassam egy szörnyű iparág fennmaradását. Saját kézzel ölni meg a vasárnapi leveshez való öreg tyúkot aki addig szabadon kapirgált a kert végében, lehet megviseli az embert, mégis humánusabb, mint levenni egy doboz ipari tojást a szupermarketek polcairól, csak nem tudunk róla.

A Fauna Egyesület régóta küzd az embertelen tartási körülmények ellen, újabb kampánnyal léptek színre, ami ezúttal a tojások kötelező számozására hívja fel a figyelmet és a Rabot együnk vagy szabadot címre hallgat. Mit nézzünk a tojáson és miért fontos, hogy körültekintően vásároljunk?

Zmeskál Zita, a Fauna Egyesület tojótyúk projekt vezetője: A tojásnak a kódolása az európai uniós jogszabály szerint 2004 óta kötelező. Ennek a kódsorozatnak az első számjegye utal a tartási módra, utána következik az országkód és a többi a telephelyre vonatkozik. Az első számjegy, ha hármassal kezdődik, az azt jelenti, hogy ketreces tartásból származik. Ha kettes, az mélyalmos, az egyes a szabadtartású, és a nullás pedig a biotojás. A hármas az, amit mi ellenzünk, és nem csak mi, állatvédők, hanem ezt az Európai Unió, ami be is tiltja 2012-től. Ezt az Európai bizottság folyamatosan felülvizsgáltatja szakértőkkel. Megerősítették, hogy mindenképpen életbe lép ez a jogszabály, azonban az ipar szeretné ezt minél inkább kitolni. A ketreces mód egy elég kegyetlen tartásmód.

Az összes gazdasági állatok közül azt mondhatjuk, hogy a tojótyúkoknak van a legrosszabb sorsa. Az egész életüket egy ketrecben töltik egy akkora területen, mint egy A4-es lap. Egy rács drótozatán állnak egész életükben, ez kicsit meg is van billentve, a tojást pedig egy futószalagra tojják. Ez egy annyira rossz tartási mód, hogy itt mindenféle természetes viselkedési formájuktól megfosztják a madarakat. Nagyon erős ösztönük, hogy fészket rakjanak, abba tojjanak, és ez egyáltalán nem adatik meg nekik. Nem tudnak leülni, nem tudják kiteríteni a szárnyaikat, nem tudnak csipegetni, vagy porfürdőzni, ami nagyon erős ösztönük. Ugyanakkor megelőzésként – mivel olyan sok madarat tartanak ilyen pici helyen – antibiotikumot, féreghajtót kapnak. Tehát ez nem csak az állatok számára nagyon egészségtelen, hanem a mi számunkra is, akik a tojást esszük, mert ezek a maradványok mind előfordulnak a tojásban. A mi kampányunk pedig két részből áll, egyrészt van a lakossági felvilágosítás, vannak kiadványaink, illetve nemrég elkezdtünk szupermarketek előtt is szórólapot osztani arról, hogy figyeljék a tojásjelölést. A másik része, az pedig együttműködés olyan szupermarketekkel vagy cégekkel, akik tojást használnak vagy forgalmaznak és ők tesznek egy olyan fogadalmat, hogy kivonják a ketreces tojást a készleteikből. Ezt azért próbáljuk nyomatékosítani, és azért próbáljuk megtalálni ezeket a szupermarketeket, vagy beszélni velük, mert ha ők nem forgalmaznak ilyen tojást, az elég komoly nyomást gyakorol a termelőkre. Nem szívesen váltanak át, mivel gazdasági szempontok szerint ez a legolcsóbb, de a törvényi szabályozás miatt idővel mindenképpen át kell állni. Igaz, az EU még engedélyez egy feljavított ketreces tartást.

Ez lenne az úgy nevezett mélyalmos tartási mód?

Nem. A mélyalmos azt jelenti, hogy egy istállóban vannak az állatok. Ugyanúgy nagyüzemi, viszont tudnak mozogni, nincsenek ketrecbe zárva úgy, hogy meg se tudnak mozdulni. Amit pedig az EU engedélyez, az egy feljavított ketreces tartásmód. Ugyanúgy ketrecben tartják az állatokat, de egy kicsit nagyobb területet szabnak nekik, kb. egy söralátétnyi területtel, plusz van egy fészekrakó hely, ami nem megoldás, mert egy ketrecben öt madarat helyeznek el, és általában ez a fészekrakó ösztön egyszerre jön a madarakra. Nem fognak sorba állni, tehát semmit nem old meg. Tehát ez az, amit még engedélyez az EU. Azért több országban rájöttek arra, hogy ez sem megoldás. Ez a kampány arról szól, hogy ne legyen semmilyen ketreces tartás. Ha szigorodnak az Unióban a szabályok, akkor ne a feljavított ketreces tartásra térjenek át, hanem legalább mélyalmosra. Ezt jelölik a kettes számmal, azt jelenti, hogy egy istállóban tartják az állatokat ahol, jöhetnek-mehetnek, van fészekrakó helyük, vagy legyen szabad tartású.

Én tegnap elmentem tojást venni, de nem nagyon segített a számozás. Részben mert el volt mosódva a felirat, részben mert nem találtam a feliratokban rendszert. Végül olyat vettem, ami világosan kettessel kezdődött és nagy betűkkel még azt is ráírták, hogy mélyalmos. Most már legalább tudom mit jelent ez, mert eddig csak reméltem, hogy jó mert legalább nem hármas.

Igen, az is probléma, hogy nagyon sok helyen elmosódott a pecsét és kevesen tudják, hogy az első számjegyet kell figyelni. Ugyanakkor a dobozon, szöveggel szintén fel kell tüntetni a tartási módot, tehát hogy ketreces, mélyalmos – ezt hívják alternatívnak is – vagy szabad tartású, és a kód magyarázatnak is szerepelni kell. Ez most lépett életbe és elég kevés helyen van még rajta a csomagoláson is.



Hármast is találtam, mégpedig a SPAR szupermarket lánc üzletében, amit díjaztak az Aranytojással, amit a ketreces tojás elleni harcban partner cégeknek adnak…

Az Aranytojás díj azt jelenti, hogy az adott cég, a SPAR most írt alá egy szándéknyilatkozatot arról, hogy 2012-ig fokozatosan kivonják a ketreces tojást a forgalomból. Tehát most még megtalálható náluk ilyen tojás.

Pont a legolcsóbb, saját márkájuk volt ketreces tartásból származó.

Igen, azt szeretnénk, hogy legalább a saját márkájú tojásukat váltás át mélyalmos tojásra, 2012-től már nem lesz náluk ilyen. Kapott ilyen díjat a McDonalds, úgy tudom náluk már most csak mélyalmos kapható, Kovács Lázár vendéglője és a Marton tésztaüzem. Utóbbi szintén 2012-től nem fog ketreces tojást használni a gyártás során. Nemrég volt a díjátadó és szeretnénk még több szupermarket láncot bevonni. Az oldalunkról lehet e-mailt küldeni ezeknek a cégeknek, a SPAR is ennek hatására vállalta, hogy 2012-ig megszüntetik a ketreces tojás forgalmazását. Tehát a vásárlási szokások mellett így is lehet támogatni a tojástermelés humánusabbá tételét.