Justitia szilvamagban

Munkái, fafaragásai szabadulása után is ott maradnak az intézményben, mint ahogy a városi buszpályaudvar parkját díszítő kopjafa is emlékeztet rá, és az ott jóvátételként dolgozó elítélt társaira. A fafaragóval arról is beszélgettünk, miért került börtönbe, és mi várja szabadulása után.

Negyedik osztályos kisdiákként figyelt fel rá az iskolaigazgató, egyik munkáját Budapestre küldte egy ifjúsági versenyre, és azzal nyerte el élete első díját. Először a Heves megyei siroki várat faragta meg emlékezetből. Képzőművészeti középiskolát végzett, Egerben és Debrecenben tanult, az agyag után 16-17 évesen kezdett fával foglalkozni. Volt restaurátor az egri várban is, mestere Varga János szobrászművész.

- Támogatták a képzőművészeti tanulásban?

- Apám meghalt 1960-ban a bányában, nagyanyámék neveltek. Nagyapám katonazenekarban muzsikált, a háborúban alhadnagyként szolgált, és hat évig volt orosz fogságban. Ő szerette volna, hogy tanuljak - emlékezik a kezdeti ösztönzésre Német Dénes, akivel különös helyen, a balassagyarmati börtönben beszélgettünk. Valójában oda is a fafaragás juttatta:

- Hivatalosan lőfegyverrel való visszaélés miatt ítéltek el, tizenhat hónapra. Valójában azért, mert vadászfegyvereket, tusokat faragtam, nem volt rá engedélyem.

A büntetésvégrehajtó-intézetben az asztalosműhelybe került Német Dénes, aki a műbútorasztalos szakmát is megtanulta. A parancsnok vette észre, milyen szépen farag, és hogy akármit mondanak, mindent megcsinál.

- Egyetlenegy selejt munkát sem készítettem. Otthon sincs ilyen - teszi hozzá.

Amit viszont elkészít, abból még semmit nem tartott meg, - vagy megveszik, vagy elkérik.

- Szeretek ajándékozni is, csak azt sajnálom, hogy nagyon kevesen viszonozzák. Az utóbbi időben inkább vadászoknak dolgoztam egy betéti társaság alkalmazottjaként, azt gyorsan lehetett csinálni, és jó pénzt is lehetett keresni a szarvas-, muflonagancsok alátétjeivel, fegyvertusokkal. Vadászjeleneteket faragtam szekrényrozettákba, tükrökbe, vadászházakba.

- Mi várja, ha innen kikerül? Nem aggódik börtönviselt múltja miatt?

- A munkával kapcsolatban nem, mert engem várnak otthon. Ugyanoda megyek vissza, ahol eddig dolgoztam. Vár a család is, a legkisebb lányom most tölti be a tizennyolcadik évét, és van öt fiam. A faragást közülük három is folytatja. De van egy fiam, akinek azt kellett mondanom, hogy egészen más úton induljon el, amikor láttam, hogyan nyúl a vésőhöz.

Német Dénes három évig Svédországban is dolgozott templomfelújításon. A munka jó volt, keresni és tanulni is lehetett, mégsem beszél erről jó szívvel, mert - mint mondja - nem szeretik ott a cigányokat.

- Egy álmom volna, de eddig még nem volt lehetőségem arra, hogy valóra váltsam. Az utolsó vacsorát akarom megfaragni három méter szélesen, egy méter nyolcvanas magasságban. Mondtam a parancsnok úrnak is, hogy csináljuk meg, de azt mondta, túl sokáig tart. Inkább kisebb dolgokat kellett faragni, börtöncímereket, Balassagyarmat, Nógrád megye címerét, Szent Adorjánt faragtam meg. Egy faragás három nap. Lejövünk hat órakor, fél kettőig dolgozunk. Nem olyan, mintha otthon dolgoznék, mert otthon elkezdem reggel a munkát, és csak éjjel hagyom abba.

- Magyarországi templomokban is vannak faragásai.

- Igen, vannak, de mind név nélkül, mert nem szoktam beleírni a nevemet. Nem vagyok művész, csak egyszerű fafaragó vagyok, és nem tartom magamat méltónak arra, hogy a nevemet is beleírjam a faragásba.

- Ha Az utolsó vacsora elkészülne, arra se írná rá a nevét?

- Arra igen. Ott igazán ki tudnám magam dolgozni. Egy év alatt megfaragnám. Nagyra becsülöm Leonardo da Vincit, aki ezt festette, nekem két művész van, aki a világon a legnagyobb, ő és Michelangelo.

- Azt a munkáját megtartaná?

- Nem. Heves megyei vagyok, az egri nagytemplomnak szeretném adni.

Német Dénes specialitása a szilvamagba faragás, amit "véletlenül" kezdett el a börtönben, amikor semmivel sem foglalkozhatott. Kedves motívuma a koronás magyar címer és Szent István arcképe, de fényképről bárki arcképét megfaragja. Az asztalosműhelyben - ahol ott vannak a polcokon a képzőművészeti könyvek és az előkészületi rajzok - most készül Justicia szobra. Az igazság istenasszonya kezéből hiányzik még a mérleg, és nem készült el a talapzat sem. A fafaragó elárulja, a szoborban - börtönélete talán utolsó munkájában - van egy lista azok neveivel, akik segítettek neki elkészíteni. Ez a faragás is ott marad a börtönben, már keresik a helyét. És hogy miért éppen Justicia? Német Dénes azt mondja: mert van igazság.