Az erdőpusztítás ára

Az egész Földet érintő felmelegedésnek egyik oka lehet az Amazonas medencéjében elterülő dél-amerikai esőerdők gyors mértékű fogyása. A mezőgazdasági termelésnek helyet teremtő ottani erdőírtás nemcsak a gazdag állat- és növényvilágot tizedeli, hanem mérsékli az éltető esőfelhőket adó párolgást, és az erdők hasznos szén-dioxid elnyelő képességét is.

Az esőerdők irtásának káros hatása azonban nemcsak ott (például az Amazonas és a korábban mindig bővizű mellékfolyói apadását is okozva), hanem már Európában, sőt: közvetlen szomszédságunkban is jelentkezik. Ausztria és Szlovákia területének kereken felét erdők borítják, s az erdeik fáinak fele tűlevelű. Magas az erdők aránya Szlovéniában és Romániában is. A sokféle fenyő között az erdei- és a luc nagyon fontos épületszerkezeti és bútorfa-anyag. A 30-40 év alatt magasra növő, egyenes törzsű fákból készül a fűrészárú, amiből aztán mestergerendától a rétegelt lemezen át a műanyagkötésű forgácstáblákig ezernyi eszközünk.

A felmelegedés miatt Európában is mind gyakrabban előforduló orkánszerű szélviharok képesek egész hegyoldalakon kidönteni a fenyőfákat. Korábban a Kirill pusztított, majd a Paula nevű tarolta le a Magas-Tátra déli lejtőit. Idén márciusban az Emma nevű Alsó-Ausztriában tett tönkre többezer hektárnyi erdőt, amelynek felét fenyves, a másik felé vegyes faállomány alkotta.

Az orkánokkal együttjáró felhőszakadások is ritkítják az erdőket. A vízfolyások partján álló fákat kimossa a víz, a tövük mellől a lazább talajokat is magával ragadja, mire az ott nőtt fák kidőlnek, mert az alámosott gyökérzet azokat nem tudja megtartani. Közvetett kár, hogy a víz elmossa azokat az utakat is, amelyek az erdészet nehéz munkagépei számára sokszor egészen a termelő vágásokig vezetnek.

Megjelentek és szaporodnak a biológiai kártevők is: a kéregszúk és más farontók. Az egymást követő száraz nyarakon nem fejlődik a faállomány, és a villámoktól fellobbanó erdőtüzeket is nehéz féken tartani. A sípályák céljára letarolt erdőrészek is szabad, gyors, ezért talajpusztító lefolyást engednek a csapadékvíznek.

Közvetett kár, hogy a modernizált erdészet eszközei: a motoros láncfűrész, a villásrakodók, a traktorok, a szállító teherautók a fákra pufogják ki motorjaik emisszióit. A szén-dioxid így nem csupán a magas légkörben pusztítja az ózonréteget, hanem már közvetlenül károsíthatja a növényvilágot. Korábban a fadöntés, fűrészelés kézi erővel, a vontatás lovakkal történt, a fűrészmalmokat pedig erdei patakok felduzzasztott vízével hajtott vízikerekek működtették.

Ausztriában az összes erdőterület négyötöd részét 170 ezer olyan tulajdonos birtokolja, akik az Osztrák Mezőgazdasági és Erdészeti Üzemek Egyesülésének (Land und Forst Betriebe Österreich) is tagjai. Elnökük Felix Muntecuccoli erdészmérnök, a mitterau-i, ezer hektáros erdőgazdaság tulajdonosa. Állítása szerint a különféle károk következtében a saját erdeinek múlt évi termése a harmadára csökkent, csak 2500 tömör-köbmétert ért el. (A tömör-köbméter a már felfűrészelt deszkákból, gerendákból szorosan egymás mellé rakott köbméternyi fát jelent. Az erdészeti köbméter a frissen kivágott fa rönkjeiből rakott köbméteres kocka, melynek közeiben egyharmadnyi-felényi a levegő.)

Az Egyesülés tájékoztatója szerint Európában a fa- és fafeldolgozó iparág összesen három és fél millió embert foglalkoztat. Ausztria pedig ma - az egész világon - az ötödik fűrészárú- és faipari-termék szállító. Az osztrák erdők fáit kiterjedt fafeldolgozóüzem-hálózatuk alakítja nagyon széles skálájú termékekké, amelyek nagy része az osztrák kivitelt növeli. Gondjaikat nemcsak az erdőpusztulás okozza, hanem az is, hogy az olajárak emelkedése miatt a modernizált, sok üzemanyagot igénylő erdészetek és fafeldolgozók üzemköltsége annyira emelkedik, hogy annak az áraikba beépítését a piac már nem fogadja el. A következő húsz évben ezért ráfizetéssel kell számolniuk, mert az erdőgazdálkodásról nem lehet olyan gyorsan másra váltani, mint például a cukorrépa termesztői, akik közül sokan váltottak - bio-üemanyag alapanyagát szolgáltató repcére.