2024. november 26. - Virág

Tartozások körbe-karikába – a helyzet Magyarországon

Kissé perverz módon úgy tűnik, nem rossz üzlet Magyarországon a körbetartozás – helyesebben az ezzel küzdő cégek gondjainak enyhítése. Bár megelőzni is lehetne a bajt, ez a ritkább – általában kialakul a mindenkit terhelő helyzet, amit valamil
2008. május 16. péntek 15:59 - Szalay Gergely
A körbetartozások rendszeréről sokat hallani – és nem véletlenül. Az egymással kapcsolatban álló cégek között lassan teljes polgárjogot nyert a nemfizetés szokása, ami gyakran a kisebb vállalkozások csődjéhez is vezet.

"Járni jár, de nem jut"

A probléma szinte minden gazdasági szektort érint, de talán a szolgáltatóiparban, fuvarozásban, és a lakásboom óta felpezsdült építőiparban a legjellemzőbb – előbbiben a multik sokat emlegetett 120 napos fizetési határidői, utóbbiban nem utolsó sorban az irreálisan éles versenyhelyzet miatt. Mivel adott szolgáltató nem jut pénzhez adósától, ő maga is adóssá válik – egyre bővülő körben.

Gyakran elhangzó adat, hogy a magyar építőiparban négyszer annyi cég mozog, mint az osztrákban – különböző tendereken nagyjából kikerülhetetlen, hogy ne kelljen irreális mértékben egymás alá ígérni – ami rendszeresen azzal jár, hogy az alvállalkozói sor végére már nemigen jut pénz.

Mindenki érintetté válhat

Ami ha lehet, komolyabb probléma, mint első pillantásra tűnik. Dr. Harka Péter, az Atradius Collections követelésbehajtó vezetője szerint érdemes figyelembe venni, hogy az építőipar számos területtel érintkezik, így a nemfizetés előbb-utóbb átgyűrűzhet más területekre is: a szállítóiparra, kereskedelemre. Ad abszurdum, idővel érintetté válhat akár a gépjárműforgalmazás is.

Annál is inkább, mert bár évek óta folyamatosan a tarthatatlan állapotról hallani, az cseppet sem javul (az olykori hangzatos nekibuzdulások ellenére sem). A cégek továbbra is küzdenek a helyzettel, amivel elvileg - az eddigi tapasztalatok alapján - már régen nem kellene.

A szó elszáll, az írás...

Ami felveti egyrészt a saját felelősség, másrészt az elővigyázatosság kérdését. Még mindig gyakori jelenség, hogy szóban megkötött szerződéseket próbálnak az alvállalkozók érvényesíteni – ennek megfelelően minimális eséllyel.

Több általános érvényű jótanácsot találni az interneten is: mire kell figyelni szerződéskötéskor. Ezekből érdekes következtetéseket lehet levonni kialakult helyzetre nézve – akár az általános figyelmet, akár a tipikus hátráltató trükköket nézve.

A tanácsok szerint fontos ellenőrizni a mindenkori partner anyagi helyzetét – biztosan képes-e kifizetni tartozásait, ismerhetőek-e a pontos cégadatok, alaposan átnézték-e a szerződést, kellően pontosak-e az abban rögzített adatok.

A zökkenőmentes együttműködés érdekében javallott minden üzenetre és kifogásra azonnal érdemi választ adni, mindent dokumentálni, a gyors problémamegoldásra koncentrálni. Nem szabad bizonytalan ígéretekre építeni, és ciklikus vizsgálatokat kell végezni a projekt körül.

A listában számos, evidensnek tűnő megoldás szerepel: sajnos azonban szükséges felhívni rájuk a figyelmet. A kérdésben leginkább érintett kis- és középvállalkozói szféra sokak szerint megdöbbentően kis figyelmet szentel ezeknek a témáknak – pedig saját jól felfogott érdekük lenne.

Hajléktalan vállalkozók

Sokat hallani persze fantomsorsra jutó cégekről is, nem létező/külföldi/hajléktalan tulajdonosokkal, adott projektekre születő, és nyom nélkül felszívódó vállalkozásokról, amiknek eredeti vezetői újra és újra cégalapításba foghatnak – nem egy név kering a szakmában, melyekről sokan (nem elegen, és nem a megfelelő helyen) tudják: megbízhatatlanok. A jelenlegi jogi szabályozás fő problémájának is ezt tartják: ezek az emberek nem utolérhetők, nem büntethetők, gond nélkül foghatnak újra és újra cégalapításba – a szinte borítékolható eredménnyel.

A tipikus esetekben általában néhány milliós tételekről van szó, de akadnak olyan ügyek is, ahol 53 millió forintot üldöznek elkeseredetten – amely összegről semmilyen szerződés nem született, így behajthatósága minimum kétséges.

Minden negyedik cég aggályos lehet

Van persze több lehetőség is a kellemetlen helyzet megelőzésére: egyik, nem annyira gazdasági jellegű az előzetes információszerzés. Erre több honlap is kínál lehetőséget, többek között a beszédes nevű korbetartozas.hu is. A honlapot tulajdonló cég illetékese, Csatlós Csilla kérdésünkre elmondta: a lap népszerű a cégek körében, ugyanakkor sajnálatos módon a kkv-szektor tagjai itt sem különösebben aktívak. Komolyabb szolgáltató cégek - az építőipar, autóipar, könnyűipar, élemiszeripar gyártói és kereskedői - használják az oldalt, mivel itt nyomon követhető adott cégek pénzügyi helyzete és adósságrendezési szokásaik, cégadataik s ezek ismeretében elvileg nagyobb biztonsággal szerződhetnek a vállalkozások. A lekérdezések találati aránya egyes iparágakban akár 25 százalékos, azaz minden negyedik cég aggályos lehet – ezek nem kimondottan megnyugtató számok. A rendszer működése viszonylag egyszerű: telefonon vagy e-mailben lehet érdeklődni a regisztrált tagoknak, és pár percen belül garantált a válasz.

Bizonyos aggályokat felvethetne a rendszer működése, de ez ellen is bebiztosították: nem nyilvános feketelistáról van szó, hanem gondosan ellenőrzött cégadatokról , amelyek lekérdezése esetén minden esetben egyedi vizsgálat történik, arról nem is beszélve, hogy az üzleti etika is megkívánja a megbízhatatlan partnerek azonosítását. A lista szereplői 30 napon túl nem fizettek megrendelőiknek, végrehajtás alatt állnak, vagy egyéb bírósági eljárás van ellenük folyamatban, így kisebb késések bosszújáról sincs szó – ráadásul a szokásjog alapján külön levélben szokták értesíteni az érintetteket a listára kerülésről. Probléma ebből még nem volt.

Faktoring, és a gond letudva

Persze gazdasági jellegű megoldások is vannak. Ilyen például a faktoring intézménye, ami azonban nem igazán ismert és bevált eszköz. Lényege röviden az lenne, hogy a cég a vele szemben fennálló tartozást értékesíti egy erre szakosodott cégnek – azonnal pénzénél van, ő maga nem esik adósságba. Ahhoz képest, hogy mennyire kényelmes megoldás lehetne, nagyon kevesen veszik igénybe. Király Zsolt, a Hitelgarancia Zrt értékesítési és marketing igazgatója szerint a cég forgalmának aránytalanul kis része a faktoringügyletekhez vállalt garancia – miközben bizonyos esetekben kézenfekvő lenne a használata.

Ezek az esetek tipikusan a multik beszállítókkal kötött szerződései szoktak lenni – ahol a szokásosnál lényegesen nagyobb, 120 napos fizetési határidőt szoktak vállalni. Ugyanakkor Harka Péter szerint a faktoring sem megoldás mindenre – nem kifejezetten olcsó (ez viszonyítás kérdése, Király szerint nem rosszabbak a kondíciók, mint egy bankhitel esetében), ráadásul a hitelező felelőssége ugyanúgy fennáll, mintha maga hitelezne – ha a követelés nem behajtható, vissza kell fizetnie a pénzt.

Ő a hitelbiztosítással is foglalkozó cég esetében abban látja a fő előnyöket, hogy a vállalat széles körű ismeretekkel rendelkezik a vállalkozásokról, így nagy biztonsággal tud döntést hozni: ehhez képest ezek a megoldások sem különösebben ismertek a kis-és középvállalkozások köreiben, jellemzőbben nagyvállalatokkal állnak kapcsolatban.

Kulturálatlan vállalkozások

A problémák okait ő is a kialakult vállalati kultúrában és a gyenge jogi háttérben látja: a magyar vállalkozások még nem készültek fel kellőképpen az ilyen helyzetek kezelésére, és az állami szerepvállalás, ellenőrzés sem elegendő: semmilyen gyakorlati akadálya nincs annak, hogy nem létező vagy idegen címre jelentsenek be cégeket – ami a gazdasági stabilitást szintén nem szolgálja. Abszurd példával is tudott szolgálni: virágüzlet székhelyére jegyeztek már be autószervízt is. Aminek oka lehetett pénzmosás, de akár az is, hogy a fizetés szándéka nélkül rendeljenek külföldi partnerektől – ami a becsületes vállalkozások külhoni hírnevének sem használ.

A követelésbehajtás lehet megoldás, bár a kialakult általános helyzet miatt ez sem mindenható. Működőképes megoldásokat segít találni, de ehhez sem folyamodnak elegen – ráadásul itt sem abból a körből, ahol a legfontosabb lenne: itt is elősorban a nagyvállalatok és közüzemi és távközlési szolgáltatók aktívak.

Ennek megfelelően a szóba kerülő összegek is széles szórást mutatnak, akár többszázmilliós tételekig. Ugyanakkor a megoldás nagy előnye az, hogy a fizetni akaró cégeknek segíthet is a talpraállásban – volt példa arra, hogy az adós helyzetét a lehetőségekhez képest maximálisan igyekeztek enyhíteni, így az később már megbízóként fordult hozzájuk. A díjazás ehhez képest sikerdíjalapú, így elvileg (ha már helyzet van) még mindig rokonszenves lehet azoknak, akik igénybe veszik.

Az állam az adósságlánc tetején

Ez azonban még mindig nem jelent megoldást az alapproblémára: a körbetartozás létezik, és igen csekély esély látszik a helyzet rendeződésére. És ez nem is lehet másképp, míg az érintettek szerződéstudatossága nem változik, nem járnak el körültekintőbben – az állam pedig nem hoz szigorúbb szabályokat, és főleg nem száll ki a tartozási lánc elejéről, ahol illetlenül gyakran előfordul.

A helyzet komolyságát jól mutatja, hogy csak az elmúlt évben 10 000 felszámolási eljárás indult az országban: az adóhivatal is sok esetben fut az eltűnő pénzek után. Egy korábbi hír szerint csak az észak-alföldi régió három megyéjében(Hajdú-Biharban, Jász-Nagykun-Szolnokban és Szabolcs-Szatmár-Beregben) 52 milliárdos adótartozás miatt indultak tavaly végrehajtási eljárások – összesen 32 230.

Az adóhatóság regionális igazgatósága a nem fizetők ellen több mint 71 ezer inkasszót, azonnali pénzbehajtást rendelt el, s ennek eredményeként 14,5 milliárd forintot beszedett - közölte az APEH a Kelet-Magyarország című lappal.

Emellett közel 18 ezer helyszíni eljárás eredményeként 7,5 milliárd forint értékű ingóságot foglalt le, illetve munkabérletiltást érvényesített.

Az adótartozás fejében 2.322 esetben ingatlan-lefoglalás is történt. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gazdaság / HR témában
Ön miként vélekedik a magyar gazdaságról?
A gazdaságunk szárnyal, határ a csillagos ég!
A gazdaságunk bár a levegőben van, magassága legfeljebb másfél méter, sebessége egy csigával azonos.
A gazdaságunk valaha szárnyalt, jelenleg a sütőben sül, zöldségkörettel.
A reformok működnek
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását