A tárcavezető a Mátyás király (1458-1490) - Magyarország a reneszánsz hajnalán című, vasárnapig tartó nemzetközi konferencia megnyitóján beszélt a magyar felsőoktatás minőségi megújításáról. Kijelentette: egész Európában lejárt a felsőoktatásban a mennyiségi változások kora.
"A jövő a színvonalemelésé, ez a verseny azonban nekünk előnyös, mert nincsenek ugyan olajmezőink vagy aranybányáink, de sajátos, innovatív gondolkodással rendelkezünk" - fogalmazott a miniszter.
Hozzátette: az elmúlt másfél évtizedben a hallgatói létszám 100 ezerről 400 ezerre emelkedett; ezeknek a változásoknak helyük és idejük volt, most azonban a minőségi előrelépés kora jött el. Hiller István a felsőoktatás minőségi fejlődésének kulcsát a doktori iskolai programban és az érettségi-felvételi rendszerben látja, ezért ezekről a következő hetekben szeretne egyeztetni "a magyar felsőoktatás minden testületével".
"Az elmúlt fél évtizedben a második világháború utáni legátfogóbb infrastrukturális fejlesztés zajlott le a magyar felsőoktatásban. Erre a területre 120 milliárd forintot költöttünk, és a tárca a következő két évben is több mint 20 milliárdot szán infrastrukturális beruházásokra" - közölte Hiller István.
A Reneszánsz Év - 2008 keretében rendezett nemzetközi tudományos tanácskozást az ELTE Múzeum körúti kampuszán található, nemrégiben felújított Gólyavárban tartják; az épület helyreállítását a Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága ICOMOS-díjjal ismerte el áprilisban.
A Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából meghirdetett Reneszánsz Évről Hiller István elmondta: az elmúlt hónapokban a sorozat eseményei új lehetőségeket nyitottak a magyar kultúra és tudomány egészében. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kulturális tárca 2,2 milliárd forint értékben írt ki pályázatokat a rendezvénysorozathoz kapcsolódóan, melyre az ország legkülönbözőbb pontjairól 20 ezer pályázat érkezett.
Hudecz Ferencz, az ELTE rektora a konferencián jelentette be, hogy az egyetemen 1993 óta működő doktori program mellett hamarosan indul a reneszánsz tudományok mesterképzési szak.
Mint mondta, a vasárnapig tartó nemzetközi tudományos tanácskozás a kontinens múltjának egy olyan korszakával foglalkozik, amely üzenetet hordoz a mai Európa számára.
"A reneszánszról kialakuló, számos tudományág által árnyalt kép segítheti a ma emberét abban, hogy ismereteinek bővítése mellett valódi, humanista értékeket fedezzen fel" - fogalmazott Hudecz Ferenc.
A rektor kiemelte: az ELTE az ország meghatározó, 1635 óta működő felsőoktatási intézménye, amely évek óta a legnépszerűbb az egyetemre jelentkezők között.
Dezső Tamás, az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánja a megnyitón elmondta: a kar történeti doktori iskolája által szervezett konferenciára 3 kontinens 12 országából érkeztek kutatók, hogy összesen 99 előadásban számoljanak be tudományáguk eredményeiről. A hatnapos konferencia hat nagy témakörben tekinti át a Mátyás királlyal és korával kapcsolatos legújabb tudományos eredményeket.
A dékán megemlítette, hogy a konferencia széles összefogással jött létre: a szervezésben közreműködött a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és számos kutatóintézet, valamint több budapesti és vidéki múzeum is. A tanácskozást a korszak tavaly elhunyt neves kutatója, Kubinyi András emlékének szentelik.
A konferencián számos magyar reneszánsz kutató tart előadást; rajtuk kívül az amerikai Harvard Egyetem tekintélyes firenzei reneszánsz kutatóközpontja, a Villa I Tatti vezetői is részt vesznek az eseményen.
A tanácskozás kapcsán az ELTE Egyetemi Könyvtárában szerdától tekinthető meg a Mátyás király: Magyarország a reneszánsz hajnalán című kiállítás. A tárlaton olyan ritkaságok is láthatók, amelyekkel eddig a nagyközönség ritkán találkozhatott. Megtekinthető például 12 Corvina, Beatrix királyné egyik kódexe, Janus Pannonius kéziratos evangéliumos könyve, III. Frigyes német-római császár egyik ősnyomtatványa, valamint Hess András budai nyomdászműhelyében készült kötetek mellett Vitéz János saját kezű feljegyzéseit is bemutatják.
