A szóban forgó - nem kötelező jellegű - EU-irányelv kimondja, hogy 2016-ig hatóságilag engedélyezett, több szakterületet átfogó,de nagy mértékben szakosított mellrákközpontokat kell felállítani, amelyekkel szemben az egyik fő követelmény az, hogy évente legkevesebb 150 beteget kezeljenek. A minőségi színvonalnak és az ellenőrzésnek egységes kell lennie. Mivel az egészségügyi politika nemzeti fennhatóság alá tartozik, az irányelv inkább csak ajánlásnak számít.
Az osztrák orvosokból főképpen a klinikák javasolt mérete vált ki megütközést. Az alpesi országban ugyanis jelenleg csupán két olyan kórház van, ahol évente 150-nél több mellrákos betegeket tudnak ellátni. Öt további 100-149 páciens kezelésére alkalmas, a többi - szám szerint 106 - intézményben ennél kevesebb beteget képesek csak fogadni. "Ha erőinket a jelenlegi működési rendszer helyett mondjuk 25 mellrákközpontra kellene összpontosítanunk, alapjaiban forgatnánk fel az egészségügyi körzetek szerkezetét" - véli Jörg Böhmig, az Osztrák Sebésztársaság elnöke. Szerinte az EU-irányelv inkább azokban az országokban kivitelezhető, amelyekben az orvosi szaktudás még nem áll olyan magas fokon, mint Ausztriában.

A szakértők tartanak attól is, hogy a mellrákközpontok "mellékhatásaként" egyéb súlyos betegségek - például a vastagbélrák - kezelése is specializált intézményekbe tevődne át.

Az osztrák sebésztársaság ellenjavaslattal is szolgált, amely a jelenlegi szerkezetre és szaktudásra épül, ráadásul a szövetség szerint költségsemleges. Az elképzelés értelmében azokban a kórházakban, amelyekben évente kevesebb, mint 30 pácienst kezelnek, megszüntetnék a szolgáltatást, és az ellátási kapacitást a többi gyógyintézetre koncentrálnák. Az interdiszciplináris követelmény teljesítésére fokoznák az együttműködést az egyes kórházak között, amelynek egyik megnyilvánulási formája lehetne, hogy például sugárterápiára szakosodott orvosokat a nagyobb klinikák szükséges esetén - meghatározott időre - "kölcsönadnának" kisebbeknek.