Indiana Jones: a kalaphoz nem nyúltak

Lucas vállalata, az Industrial Light and Magic (ILM) a különleges számítógépes filmeffektusok olyan high-tech temploma, amely a Jurassic Park dinóitól a Transformers beszélő robotjaiig sok mindent teremtett már. A trükkgyár aulájában ma már Indiana Jones lobogója is ott leng Darth Vader és Bobba Fett életnagyságú figurája mellett. A kalandor régészprofesszor csak azért maradt ki eddig a digitális varázslatból, mert az akkor még nem létezett, amikor a széria utolsó képkockái leperegtek az orsóról.

Az első három Indiana-epizód akcióinak keménysége, izzadsága és tapintható "valósága" átsütött a filmvásznon, főként azért, mert a jelenetek zömét élesben vették fel.

Spielberg ugyan eljátszott a gondolattal, hogy a közel húsz évvel későbbi folytatás, az Indian Jones és a kristálykoponya királysága kedvéért leporolja a régi technikát, előveszi a festett üveg háttereket, de aztán sürgősen letett róla.

Pablo Helman, az ILM egyik mágusa, az új kaland látványfelelőse így emlékszik erre: "Elszórakoztunk egy kicsit az ötlettel, de aztán rájöttünk, hogy a digitális eszközök jobban szolgálják a film javát."

Az áttérés azért nem volt olyan kézenfekvő, mert a film alkotóinak vállán komoly felelősség nyugodott: a felnőtt rajongók ugyanis még a korábbi produkciókon szocializálódtak, s számukra nagyon is szembetűnő lesz majd a változás.

Az ILM 450 speciális effektust gyártott a Kristálykoponyához, és noha ez meg sem közelíti a Transformers ezren felüli scifi-effektus-hátterét, a filmben szereplő, ötvenes évekbeli hús-vér figurák igényeihez képest mégis jelentősnek tűnik.

"Rémisztő egy olyan filmen dolgozni, amelynek ennyi rajongója van, egyúttal nagy kihívás is egy ilyen lehetőség. Mindannyian nagyon-nagyon tiszteletben tartottuk az előző három részt és a rajongók elvárásait is. Minden effektus, amit készítettünk, teljesen a valóságon alapult" - fogalmazott Helman.

Ez nyilván így is van, ha az ember valóságképéhez hozzátartozik az atomrobbanás gombafelhője, a végtelenbe vesző nagyságú raktár, a majomhadsereg, az aranyváros, az emberevő hangyák légiója és a földön túli világ. Ezeket mind-mind az ILM-csapat kreálta a San Franciscóhoz közeli műhelyben. Háromszáz alkotó és szerkesztő nyolchavi munkája fekszik a számítógépes utómunkálatokban.

Annak idején is a legújabb technika felhasználásával készültek az Indiana-mozik - mesélte a trükkmester, és megerősítette, hogy most is csak ezt a hagyományt követték.

Az Amazonas dzsungelében zajló üldözéses jelenet például úgy készült, hogy Spielberg egy ritkásabb hawaii őserdő ösvényein szépen leforgatta a járművek útját, aztán Helman Argentínába és Brazíliába utazott, hogy az ottani áthatolhatatlan esőerdőkben készített felvételekkel lehessen izgalmasabbá tenni a vad száguldást.

"Az egészet megcsinálhattuk volna egy stúdióban is "blue screen"-nel, de nem ez történt. Alapvetően úgy forgattunk, ahogy húsz évvel ezelőtt tettük volna" - magyarázta Helman, aki korábban már többek között a Star Wars két epizódján is dolgozott. Szerinte azért volt fontos a számítógépes technika bevetése, mert ezzel "még filmszerűbbé" tudták varázsolni az akciókalandot.

Akadt azért, ami érintetlen maradt a nagy komputeres átalakítás során is, ez pedig a főhős, Indiana Jones (Harrison Ford) két védjegye: a kalap és a karikás - állította határozottan a szakember.

Az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága csütörtöktől látható a magyar mozikban.