Az idei évet a szakállamtitkár történelminek nevezte a bűnmegelőzés szempontjából, mert a nemzeti fejlesztési program eddig "soha nem látott összegű támogatása" áll rendelkezésre erre a célra. Hozzátette: a kilencmilliárdos összeget hasznosan, gondosan és jól kell elkölteni.
A cselekvési program értelmében többek között javítani kell az erkölcsi veszélyzónába került gyermek- és fiatalkorúak társadalmi integrációs esélyeit, fejleszteni kell az áldozatsegítő szolgálatot. Új módszereket kell alkalmazni a bűncselekménnyel megsértett közösségek kiengesztelésére, szélesebb körben alkalmazhatóvá kell tenni a közérdekű munkát, ki kell dolgozni a színesfémlopás visszaszorítására alkalmas akciótervet, és felül kell vizsgálni annak jogi szabályozását, valamint a nézőtéri erőszak megelőzése érdekében fel kell dolgozni a külföldi tapasztalatokat.
Gönczöl Katalin a társadalmi bűnmegelőzést a jogbiztonság érdekét szolgáló mozgalomnak nevezte, amely erősíti a kohéziót a társadalomban, erősíti a közösségi összefogásokat és a szolidaritást, felkarolja a civil együttműködéseket. Hozzátette: a közbiztonság valódi érték, vonzó a település lakóinak, a betelepülőknek és a beruházóknak egyaránt. Mint mondta, korábban szolgáltatásként kezelték a közbiztonságot, de ma már kollektív érték, amiért mindenkinek kell tennie.
Amikor a társadalmi bűnmegelőzés stratégiájából adódó célkitűzések irányát követjük, számba kell venni és értékelni kell az előző évi eredményeket - mondta a szakállamtitkár, hozzátéve, hogy ezt követően az Országos Bűnmegelőzési Bizottság jelentést készít a kormány számára. Ez azonban nemcsak az előző év adatait tartalmazza, hanem azokat a jelentős tényezőket is magában foglalja, amelyek a mindenkori bűnözés új kihívásait jelentik számunkra - mondta.
A 2003-2007 közötti összegzésből kiderül, hogy a bűnüldöző és büntető igazságszolgáltatási hatóságok az ismertté vált bűncselekmények elkövetőinek mintegy 40 százalékát nem tudták felderíteni. Ugyancsak kiderül az adatsorból, hogy bár az utóbbi hónapokban felélénkült a gyermek- és fiatalkorúak bűnözése körüli szakmai vita, és a közvéleményben az a feltételezés terjedt el, hogy ennek a korosztálynak a tagjai több bűncselekményt követnek el mint korábban, az adatok nem ezt igazolják.
Gönczöl Katalin szerint a gyermek- és fiatalkori bűnözés hosszú ideje gyakorlatilag nem változott. A 14 alattiaknak 0,25 százaléka, míg a 14-17 évesek 2,25 százaléka követett el bűncselekményeket. Tartósan megfigyelhető sajátosság azonban, hogy a 14 és 18 év közöttiek kétszer nagyobb arányban vesznek részt a bűnözésben, mint a felnőtt népesség. A gyermekek és fiatalkorúak áldozattá is kétszer gyakrabban válnak, mint a teljes hazai népesség átlaga. Mindezért szükség van a gyerekek és a fiatalok elkövetővé, illetve áldozattá válásának megelőzése érdekében tett erőfeszítésekre - mondta a szakállamtitkár.
Arra az újságírói felvetésre, hogy időről időre felmerül a fiatalkorúak esetében a büntethetőségi korhatár leszállítása, Gönczöl Katalin azt mondta: ez a kérdés nem a bűnmegelőzés, hanem a büntetőpolitika programjaként van napirenden. A szociális tárcával az év végéig tartó együttműködés kezdődött arról a szakmai, szervezeti lehetőségekről, amelyek világossá teszik hogy mire képes a gyerekvédelem - tette hozzá.
Mint mondta, amikor ez a leltár elkészül, akkor kezdődhet el a fiatalkorúak büntetőjogának teljes revíziója, és ekkor vizsgálható ez a kérdés.
A bűnözés területi eloszlásáról szólva megemlítette, hogy továbbra is Észak-Magyarországon, illetve az észak-alföldi régióban tapasztalható az átlagosnál magasabb bűnelkövetői létszám. Az állami beavatkozásoknak ezekben a térségekben elsősorban a bűnokok hatásainak csökkentésére kell összpontosítaniuk.
A kormányszóvivői tájékoztatón kiosztott sajtóanyag szerint a 2003-ban elfogadott társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájának prioritásait a 2008-as cselekvési terv is megtartja. Így többek között a gyermek- és fiatalkorúak bűnelkövetővé válásának megelőzését, a városok biztonságának fokozását, az áldozattá válás és a bűnismétlés megelőzését, a családon belüli erőszak visszaszorítását, valamint a bűnismétlés megelőzését.
