Nyolcvan éve született Szécsi Margit

Első versei az Új Időkben és a Csillagban jelentek meg, ez utóbbinak munkatársa is volt. A háború utáni szabadság, az újjáépítés mámora őt is magával ragadta, s 1951-ben az íróasztal mellől a dunapentelei vasmű építkezésére ment fizikai munkásnak, majd Pécsett vállalta el egy kultúrház vezetését. 1952 augusztusában feleségül ment Nagy László költőhöz, egy évvel később megszületett András fiuk. Első kötete, a Március 1955-ben jelent meg, szenvedélyes életerő és önfeledt játékosság jellemzi.

Fizikai munkásként szembesült a politikai élet torzulásaival, az emberi nyomorúság, a sivár köznapi lét számos arcát ismerte meg. Nyomasztó élményei az eszményeit fel nem adó dacot, s a hatalmasok, politikai harácsolók elleni haragot váltották ki belőle. E megváltozott létérzés költészetén is nyomot hagyott, a korábbi dalformák helyét a balladák, a fájdalmas siratók, majd a magánmítoszok bonyolult jelképeit tartalmazó hosszúversek foglalták el. Gyengédség és vadság, indulatos káromlás és az elesettek felé forduló szeretet, megértés váltják egymást a Páva a tűzfalon, A trombitákat összesöprik, az Új heraldika című kötetek költeményeiben. Mítoszteremtő ereje hosszú énekeiben mutatkozott meg, A Nagy Virágvágó Gép, A Madaras Mérleg, a Szent Buborék, a Birodalom című köteteiben gyűjtötte egybe a szuggesztív jelképekkel teli verseit.

A költészet hivatásával, a költő felelősségével és feladataival, az alkotó tevékenység erkölcsi kérdéseivel is számos művében foglalkozott, legjobb példája a János apostol Apokalipszisére utaló A Visszafelé Olvasott Könyv című műve. Utolsó kötetének, az 1986-ban megjelent A Betlehem-bluesnak fájdalmas alapélménye az illúziók elvesztése volt.

Munkásságáért három ízben, 1957-ben, 1968-ban és 1977-ben kapott József Attila-díjat. 1990. november 22-én hunyt el Budapesten. Posztumusz kötetét, a Csillagos Golgotát 1993-ban adták ki, 2003-ban pedig, születésének 75. évfordulójára a Vadak jegyében címmel jelent meg kötete. Több versét is Sebő Ferenc zenésítette meg. Pestszentlőrincen felállított mellszobrát Kő Pál szobrászművész alkotta. 2005-ben posztumusz Magyar Örökség Díjat kapott.