A kémikus legjelentősebb eredményét a karbokationok kutatásával érte el. Az 1994. évi kémiai Nobel-díjat egyedül kapta, a hivatalos indoklás szerint "a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozásában elért eredményeinek elismeréseként."

Igaz már évekkel korábban feltételezték, hogy a karbokationok sok szerves kémiai reakció köztes termékei, rövid élettartamuk, bomlékonyságuk miatt nem tudták őket kimutatni. Szupersavak (a 100 százalékos kénsavnál is erősebb savak) segítségével Oláh György alacsony hőmérsékleten előállította a karbokationokat, és tanulmányozta szerkezetüket, tulajdonságaikat. Elsősorban az 1962-ben bejelentett felfedezésének köszönhető, hogy sikerült megcáfolni a szén 4 vegyértékűségéről alkotott elképzelést, és új üzemanyagokat, a korábbinál nagyobb oktánszámú benzinfajtákat állíthattak elő.

A magyar származású kémikus kutatásai vezettek az ólommentes benzin előállításának egy igen gazdaságos eljárásához is. Az Oláh György vezetésével kifejlesztett direkt metanolos tüzelőanyag-cella (Direct Methanol Fuel Cell, DMFA) az utóbbi időben az egész világ érdeklődésének fókuszába került.

A tudós hangsúlyozta: a fosszilis energiaforrások, a szén, a földgáz, a kőolaj a természet ajándékai, amelyeket az emberiség igen gyorsan használ fel. Véleménye szerint technikai megoldást is csak az emberiség találhat. A jövő üzemanyaga a metanol, amelyet ha nagy léptékben és hatékonyan, a légköri széndioxidból és a vízből származó hidrogénnel állítanak elő, a kőolaj és a földgáz helyébe léphet.

A különleges kémiaóra végén a diákok is kérdezhettek a Nobel-díjas kémikustól, így további válaszokat kaptak a metanolgazdaságról, de kikérdezték véleményét a bioüzemanyagról is.

"Aki tanár, annak legnagyobb öröme, ha diákokkal kerül kapcsolatba. Ez életem legnagyobb öröme volt mindig és az még most is. Különösen nagy élmény volt alma materemnél visszajönni" - mondta az MTI-nek Oláh György. A kémikus kifejtette: sosem a pénzért, vagy az elismerésért végezte munkáját, hanem mert érdekelte az, amivel foglalkozott. "Sokan kérdezik tőlem, hogy még mindig dolgozom-e, ilyenkor azt felelem: nem dolgozom, de a kémiával foglalkozom" - fogalmazott a kémikus.

A magyar származású tudóst MacLean Ildikó, az iskola kémiatanára hívta meg, aki részt vett Oláh György Kőolaj és földgáz után: A metanolgazdaság című kötetének fordításában. "Mivel tudtam, hogy a professzor úr Magyarországra jön, írtam egy meghívót, amelyben megkérdeztem, hogy eljönne-e az iskolába és tartana-e egy rendhagyó kémia órát, amire nagy örömünkre igent mondott" - mondta MacLean Ildikó a távirati irodának.

Az 1993-ban alapított BME Két Tanítási Nyelvű Gimnázium családias, személyre szabott képzést nyújt a diákoknak. Jelenleg 92 tanuló jár az iskolába, 40 százalékuk magyar. Minden tantárgyat angolul tanulnak, a kémiát is - tette hozzá Varga Ildikó, a gimnázium igazgatója.

A rendkívüli kémiaórát az iskola könyvtártermében rendezték meg, körülbelül 40 diák részvételével. Az eseményen a Nobel-díjas kémikust Androsics Beáta, a Magyar Kémikusok Egyesületének ügyvezető igazgatója, Moson Péter, a BME dékánja és Szántay Csaba akadémikus, a BME professzora köszöntötte.

Szántay Csaba elmondta: a Nobel-díjas kémikussal együtt jártak a Műszaki Egyetemre, még a tanszéki focicsapatban is játszottak. Igaz Szántay Csaba egy évvel fiatalabb Oláh Györgynél, de nagyon jó barátság alakult ki közöttük, ami a mai napig tart.