A káosz elmarad

Gulyás Attila, a Metró Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöke reggel úgy látta: jó esély lehet arra, hogy a ma három órakor kezdett tárgyalásokon megegyezés születik a közlekedési vállalat és szakszervezetek képviselői között – erre legalábbis jóval nagyobb volt igény, mint a vita fenntartására. Igaza lett, délután négy óra körül hivatalosan is bejelentették a megállapodás tényét. Aki nem háromnapos hétvégét tervezett, fellélegezhet. Aki igen, örüljön a társadalmi nyugalomnak.

Reggel Gulyás már ki merte jelenteni:noha tegnap nem sikerült dűlőre jutni, határozottan közel kerültek egymáshoz az álláspontok: leginkább a tervezetek szövegeinek pontosítása maradt hátra, illetve a bizonyos kollektív szerződés kérdésének tisztázása.

Ez azért fontos, mert az eddig idén jár le, egy új előkészítése pedig legalább fél éves munka, rengeteg háttértárgyalással jár, amivel nem akarják a hamarosan megválasztandó új vezérigazgatót megvárni. A munka átvétele és a cég megismerése mellett valószínűleg nem lenne kellő energiája ezzel foglalkozni, így egy éves hosszabbítást akarnak elérni az idén lejárónak – erre a BKV-nál is volt hajlandóság. Tulajdonképp csak ezen múlott a sztrájk jövője – szerencsére.



Utolsó simítások

A kissé misztikus pontosításokkal kapcsolatban akadt a legtöbb félreértés – mondta Gulyás. Sokan azt hiszik, hogy állandóan új követelésekkel állnak elő a szakszervezetek, pedig ők a korábban általánosságban megfogalmazott felvetéseket konkretizálják – adott esetben a kétoldalú pontosítások is lehetnek időigényesek.

Külön fontos kiemelni, hogy a tárgyaló felek mindegyike megegyezésre törekedett: maguk a buszosok sem akartak sztrájkolni, a senkinek sem kellemes bizonytalan helyzetet ők is le szerették volna zárni. A „vaskerekesek” azért nem akartak most beszállni melléjük, mert bizonyos követelések megnyugtató lezárása szeptember vége előtt nem várható. Amennyiben akkorra nem rendeződnek a munkahelyek finanszírozását biztosító kérdések, a metrósok sem zárják ki végső megoldásképp a sztrájk lehetőségét, bár nem szívesen folyamodnának ehhez.

Meguntuk

Azért sem, mert úgy érzik, ehhez nincs meg a szükséges társadalmi támogatottság. Az első – fél napos – sztrájk idején nem voltak problémáik, a második idején már több durva hangú kritikát kaptak – mondta a szakszervezeti vezető. Ez a mostani csak ellenállásba ütközött volna, az utasok már nem tudják elfogadni azt, hogy a jobb minőségű szolgáltatást ilyen eszközökkel próbálják „kikényszeríteni”.

Azt beszélték

A követelésekkel kapcsolatban felmerült kérdésekről Gulyás Attila elmondta: az a felvetés igaz, hogy a buszosoknak komoly aggódnivalója nincs az ágazatban meglévő munkaerőhiány miatt. Valóban sokat túlóráznak a buszosok, így az új rendszerrel csak a plusz munka mennyisége csökkenhet – az igazi veszély azonban nem ez, hanem az alvállalkozóknak kiadott buszok és buszjáratok kérdése.

Ha egyre több járat kerül ki alvállalkozókhoz, idővel akár buszgarázsokat is be lehetne zárni – ahol nem csak a sofőrök dolgoznak, hanem más alkalmazottak is – s elsősorban az ő pozíciójukat veszélyeztetheti az alvállalkozói rendszer. Ez az a veszély, ami igazán aggasztotta a buszosokat: úgy tűnik, egyelőre megoldódott a kérdés.

Vaskeréken

Az új rendszer – és az új paraméterkönyv – előnyeit viszont Gulyás is kiemelte: meglátása szerint az ő szempontjukból sem rossz az új terv, és valóban utasbarát (a finom napközbeni ritkítások miatt pedig elbocsátásokkal sem fenyeget). Külön felhívta a figyelmet arra, hogy az esti órákban összehangolt közlekedés miatt gyakorlatilag elképzelhetetlen lesz, hogy valaki két metrót is 10-10 perccel lekéssen (mint most elvileg akár kétszer 15 perccel), és általában nem szükséges nagyobb problémákra felkészülni – az utolsó járatok be is várják egymást.

Egy másik példa: a HÉV-ek kicsit gyakrabban járnak majd a csúcsidőn kívüli órákban – kevesebb kocsival. Így a járművek kímélésével, a szervízköltségek visszafogásával is előteremthető a szükséges megtakarítás. (Buszos vonalon: járatösszevonásokkal kevesebb időt töltenek a buszok üzemen kívül).

Sőt: a szakmai észrevételeknek is helyt adtak. Így az arra alkalmas állomásokon mindig lesznek nap közben indulásra kész tartalék vonatok, hogy az esetlegesen kieső járatokat minél hamarabb pótolják, azaz jó esetben hamarabb jön új metró, és nem agyontömve.

Biztos, ami biztos

Megtudtuk azt is, hogy (okulva a korábbi tapasztalatokból) párhuzamos tárgyalások is folytak az esetleg mégis bekövetkező sztrájk esetére – a minimális szolgáltatásról, ott ma reggelig nem született megállapodás, szerencsére nem is volt rá szükség.

Egyes kerületekben ugyanis valóban komoly problémákat okozhatott volna a buszok kiesése – és erre (az ismeretlen útvonalak és közlekedési viszonyok miatt) nem jelenthetett volna megoldást az alvállalkozók bevonása sem.

De legalább szeptember végéig most nem kell ezzel foglalkozni.