El kell távolítani az emléktáblákat
El kell távolítani a Rákoskeresztúri köztemető 298-as parcellájából a neveket tartalmazó emléktáblákat - áll abban a nyilatkozatban, amit a Szabadságharcosokért Közalapítvány által felkért történészbizottság jelentésére reagálva juttatott el szerdán az MT
2008. május 28. szerda 13:30 - Hírextra
Fehérváry Istvánnak, a PEK elnökének közlése szerint a szervezetnek most jutott tudomására, hogy a parcellában felállított két márványtáblára - téves információk alapján - olyanok nevei is felkerültek, akiket háborús és népellenes ügyben ítéltek el, végeztek ki.
Így ezek az emberek "nem vehettek részt a kommunista diktatúra és a szovjet megszállás elleni szervezkedésben", holott a 298-as parcellába azokat temették el, akiket a II. világháború utáni népbíróságok halálra ítéltek, valamint azokat, akiket 1947-től kezdődően a köztársaság - később népköztársaság - megdöntésére irányuló összeesküvés, szervezkedés, kémkedés vádjával ítéltek el, és végeztek ki - olvasható a közleményben.
Fehérváry István tájékoztatása szerint szervezetük számára elfogadhatatlan, hogy a névtáblára illetéktelenül is felkerültek bizonyos nevek, ezért kérik, hogy a vizsgálatok befejeztéig a két táblát távolítsák el, újat pedig ne állítsanak.
A Szabadságharcosokért Közalapítvány által felkért történészbizottság hétfőn küldte el jelentését a Rákoskeresztúri új köztemető 298-as és 301-es parcellájában korábban emléktáblát állító szervezeteknek; így a PEK-nek, a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak és a Politikai Foglyok Szövetségének is.
A bizottság javaslata szerint - ahogyan azt most a PEK is kéri - el kellene távolítani az emléktáblákat a Rákoskeresztúri új köztemető 298-as és a 301-es parcellájából, s olyan emlékműveket kellene felállítani, amelyeken már nem szerepelnek nevek.
Idősebb Sömjéni László, a Miniszterelnöki Hivatal kormányfőtanácsadó ehhez az MTI-nek nyilatkozva hétfőn azt is hozzátette, hogy "gyors intézkedést remélnek", mert június 16-án lesz Nagy Imre mártír miniszterelnök és társai kivégzésének ötvenedik évfordulója.
A bizottság javaslatát M. Kiss Sándor, a testület elnöke még múlt pénteken azzal magyarázta az MTI-nek, hogy a táblákon mintegy negyven százalékban olyanok neve szerepel, akik nem méltók arra, hogy az utókor tisztelje őket.
A történészi munka végét lezáró jelentés tartalmaz egy adattárat is, amely számba veszi, hogy kik tartoznak ahhoz a mintegy 40 százalékhoz, akiknek a neve méltatlanul szerepel a táblákon, illetve kiknek a nevét írták tévesen attól függetlenül, hogy méltóan vagy méltatlanul szerepelnek a táblákon.
Az elhantolások mindkét helyen válogatás nélkül történtek, tekintet nélkül arra, hogy háborús bűnös, köztörvényes bűnöző vagy a polgári demokráciáért küzdő, és ennél fogva a kommunizmus áldozatává lett ember volt az illető. Ez adja a magyarázatot arra, hogy az emléktáblán a nevek "összekeveredtek", amit "tarthatatlan helyzetnek" nevezett.
A 298-as parcellában 1945 és 1956 között, míg a 301-esben 1956 és 1962 között temették el a börtönben különböző módon meghalt személyeket.
Boross Péter volt miniszterelnök - a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnökeként - a Népszabadság tavaly novemberi és decemberi cikkeire reagálva kérte fel állásfoglalásának kialakítására a történészbizottságot, amely 2008 elején kezdte meg munkáját.
A legfőbb cél az emléktáblákra felírt személyek nevének azonosítása volt. A vizsgálat során Zinner Tibor és Szakály Sándor a 298-as parcellával, míg M. Kiss Sándor, Rainer M. János és Horváth Miklós a 301-es parcellával foglalkozott.
Forrás: MTI