Nem nyilvános a hanganyag

A levéltár az archívum vezetőjének, Rév Istvánnak és az 1956-os Intézet vezetőjének, Rainer M. Jánosnak az ügyben a magyar közvéleményhez szóló levelére reagált, amit az MTI május 27-én ismertetett.

A két intézmény a per 50. évfordulóján, júniusban szeretett volna egy rendhagyó, egyhetes megemlékezést szervezni, amelyen a "meggyilkolt vagy súlyos börtönévekre ítélt vádlottak méltóságának helyreállítása érdekében" mutatták volna be teljes egészében a per hiteles és vágatlan dokumentumának tekinthető hanganyagot. Ehhez a MOL nem járult hozzá.
A perrel kapcsolatos digitalizált adatbázis és forrásanyag szakmai sajtóbemutatóját 2008. június 6-án tartják a MOL-ban - közölte a levéltár vezetője, Gecsényi Lajos.

A közlemény emlékeztet rá, hogy a 2007-es év őszén a levéltár kezdeményezte a rossz állapotban lévő papír-, hang- és képanyag digitalizálását, hogy ezzel elősegítse a kutatást és biztosítsa a dokumentumok fennmaradását. A perhez kapcsolódó mintegy 27 ezer oldalnyi vizsgálati és bírósági iratot, valamint a per során rögzített közel 70 órányi hangzó anyagot és egy 70 perces - a Kádár-korszakban készült - propagandafilmet.

Az előírások szerint a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő 30 év után, ha a halálozás éve nem ismert, a születéstől számított 90 év, ha a születés és a halálozás időpontja nem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított 60 év után válik mindenki által kutathatóvá.

A törvényi előírások kimondják, hogy személyes adat bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható - idézi a levéltár közleménye a törvényi előírásokat.

A MOL összegzése szerint a Nagy Imre-per teljes anyaga tartalmaz személyes és ezen belül különleges adatokat, amelyek a törvény előírása szerint a védelmi időszak alatt nem hozzáférhetők mindenki számára.

Mérlegelésre sem a levéltárnak, sem másnak nincs joga - hangsúlyozza a MOL közleménye.
A MOL közleménye felidézi, hogy Rév István és Rainer M. János közleményében szerepel egy olyan kitétel, miszerint "a Magyar Országos Levéltár vezetése szerint a magyar társadalom nem elég érett és felkészült ahhoz, hogy az 50 évvel ezelőtt kivégzett miniszterelnöke és társai szavait meghallgassa és megértse".

A MOL közleménye határozottan leszögezi: egyetlen vezetője, képviselője nem tett ilyen nyilatkozatot. "Ezt az állítást határozottan visszautasítjuk. A közlemény fogalmazóinak kijelentése nem más, mint nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás és jó hírnév megrontása" - fogalmaz a levéltár közleménye.