Magyar tudósok a CERN kutatásokban
A Debreceni Egyetem (DE) és az MTA debreceni Atommagkutató Intézetének fizikusai is részt vesznek azokban a kutatásokban, amelyek világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma, a CERN keretében folynak - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke
2008. május 29. csütörtök 14:18 - Hírextra
A CERN jelenleg az emberiség legnagyobb koncentrált tudományos vállalkozása - mondta Pálinkás József a Debrecenben tartott sajtótájékoztatón. - A francia-svájci határon 100 méter mélyen a föld alatt, 27 kilométer hosszúságú alagútban elhelyezett részecskegyorsító rendszerrel vizsgálják a nagy sebességre felgyorsított részecskék ütközését, ezáltal az anyagi világ felépítését, összetételét, kölcsönhatásait. A kutatások méreteit jellemzi, hogy egyetlen kísérletben két-háromezer kutató dolgozik együtt.
Pálinkás József - aki maga is részt vett a korábbi CERN-kutatásokban és a következő időszakban is tervezi ezt -, beszámolt arról, hogy Debrecen 1994-ben csatlakozott egy kísérlethez, amelyet éppen Rolf-Dieter Heuer professzor vezetett.
A megválasztott főigazgató elmondta: sorra látogatja a 24 CERN tagországot, felméri az ottani tudományos teljesítményeket és azt, hogy mit szeretnének a jövőben elérni.
A professzor a CERN szempontjából nagyon fontos időszaknak nevezte az elkövetkező öt esztendőt, ugyanis már idén működésbe lép a világ legnagyobb gyorsítója, amelytől a továbbiakban jelentős eredményeket várnak.
Az új berendezés ütközési energiája hétszer nagyobb lesz, mint az eddigi legnagyobb gyorsítóé, amely az Amerikai Egyesült Államokban működik. A teljesítményét szemléltetve hozzátette: eddig az univerzumban előforduló anyagi jelenségeknek csak a 4 százalékát láthatták, az új, úgynevezett Nagy Hadronütköztető (LHC) részecskegyorsítóval látható válik a további 96 százalék is. A kísérleti program az új berendezéssel 10-15 évig fog tartani.
A CERN működési költségeit egyébként a tagországok fedezik, amelyek a GDP adott százalékával járulnak ehhez hozz. Magyarország 2007-ben mintegy 1 milliárd forinttal, az összkiadások 0,76 százalékával járult hozzá a legmodernebb kísérletekhez.
Fésüs László akadémikus, a DE rektora reményét fejezte ki, hogy ez a tudományos program is hozzájárul a természettudományok hazai népszerűsítéséhez. Az utóbbi években ugyanis csökkent az érdeklődés: tavaly 4000 helyre még 4600 hallgató jelentkezett, az idén ugyanennyi természettudományos egyetemi helyre már csak 3600.
Forrás: MTI