Az egyik eljárást Rákosi Ferenc és Alács Tibor indította Topolánszky Ákosnak, a GYISM egykori helyettes államtitkárának tavaly szeptember 27-én a hvg.hu hírportálon megjelent "Belülről látta - Gyurcsányról, Zuschlagról és Ocsovairól" című interjúja miatt.

A kereset szerint valótlanok és jó hírnevet sértők a kifogásolt cikknek azok a kitételei, melyek szerint "már Jánosi minisztersége alatt az akkor közigazgatási államtitkárként dolgozó Szilvásy bevezette a közigazgatási double checking, a kettős ellenőrzés rendszerét. Ekkor jött létre a GYISM-ben a pályázati pénzek elosztásának +előzsűrije+. Ezt Szilvásy legközelebbi munkatársai, az úttörőszövetség egykori funkcionáriusai végezték, akiket ő mindenhová magával visz; jelenleg a kormányzati negyed építésénél bábáskodnak. Két emblematikus figurája ennek a csapatnak Rákosi Ferenc és Alács Tibor, akik már akkor is a minisztérium legjobban fizetett politikai tanácsadóiként cenzúrázták – tehát nem köztisztviselőként belülről, hanem politikai megbízottként kívülről – a szakmai helyettes államtitkárok munkáját és döntéseit".

A hvg.hu-nak nyilatkozva Topolánszky, aki jelenleg a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet vezetője, beszámolt arról, hogy Rákosi és Alács "egy támogatási szerződés elkészítését megelőzően, már a gondolat megszületésekor előzsűrizték a szakmai vezetők döntéseit, engedélyezték, hogy egy támogatási igényt egyáltalán megtárgyaljanak-e, vagy eleve utasítsanak el. Ez a nagyon aggályos működési mód gyakorlatilag gúzsba kötötte a szakmai munkát, és bevezette az alapvető bizalmatlanság +intézményét+”.

Topolánszky ügyvédje a csütörtöki tárgyaláson elmondta: megpróbálta megtudni, hogy jelenleg milyen funkcióban vannak a felperesek, de Szilvásy György titokminiszter titkárságán csak a névtáblájukat találta, azon titulus, vagy státus nem volt megjelölve.

Az ügyvéd az egymillió forintos nem vagyoni kártérítési igény kapcsán megjegyezte: ilyen ügyekben a sérelem egyik alapja, és egyben bizonyítandó tény lehet, hogy a felperesek pályája megtört a kifogásolt kijelentések miatt, ám jelen ügyben a felperesek karrierje szemmel láthatóan töretlenül ível felfelé.

Topolánszky ügyvédje szerint az interjú nagy része nem a felperesekről szól, hanem egy olyan minisztérium működési mechanizmusát próbálja bemutatni, amelynek vezetőiből Gyurcsány Ferenc személyében miniszterelnök, Szilvásy György esetében pedig miniszter lett. A véleményszabadság egyik legfontosabb funkciója pedig éppen az, hogy a közhatalmat gyakorlókat szabadon lehessen bírálni, róluk értékítéletet alkotni.

A bíróság a következő, decemberi tárgyalásra személyesen idézte a Rákosit és Alácsot, a két felperest, valamint Topolánszky Ákos alperest, továbbá dönteni fog arról az alperesi bizonyítási indítványról, mely a GYISM több egykori vezető beosztású munkatársának tanúkénti meghallgatására irányul. Továbbá a bíróság be fogja szerezni a két felperes tevékenységére és javadalmazására vonatkozó minisztériumi dokumentumokat annak eldöntése céljából, hogy politikai tanácsadóként, vagy más feladatkörben dolgoztak-e a GYISM-ben.

A másik, szintén csütörtökön indult személyiségi jogi perben Szilvásy György követel egymillió forint nem vagyoni kártérítést Pokorni Zoltántól a tavaly október 3-ai sajtótájékoztatóján elhangzottak miatt.

A miniszter keresete szerint Pokorni Zoltán valótlan, jó hírnevet sértő állításokat tett, mikor arról beszélt, hogy az ifjúsági pénzek elköltése, az európai pénzek megsarcolása kapcsán igazuk lehet azoknak, akik azt állítják, hogy központilag kiépített pénzlenyúlás zajlik, ami nem nélkülözi a maffiamódszereket sem.

Továbbá Pokorni Zoltán beszélt arról is, hogy demokráciában elfogadhatatlan a fenyegető telefonhívás, amely vélemények elhallgattatására szolgál, elfogadhatatlan, hogy a miniszter telefonon megfenyegeti a tavaly szeptember 27-én a hvg.hu-nak nyilatkozó, Topolánszkyt, illetve a személyi titkárával felhívatja Hirschler Richárdot, a hírportál vezetőjét és megfenyegetteti.

Szilvásy keresete szerint azonban minden alap nélkül hozták összefüggésbe a ifjúsági pénzek felhasználásával, törvénytelen támogatások odaítélésével, illetve újságírók, vagy volt minisztériumi tisztviselők megfenyegetésével, megfenyegettetésével.

Ugyanakkor Pokorni ügyvédje szerint a sajtótájékoztatón elhangzottak nagy része a magyar politikai életben elfogadott, megszokott szóhasználatú politikai véleményt közöl a kormány tevékenységéről, az efféle vélemények kinyilvánítását pedig egy közszereplőnek tűrnie kell, a vitatott telefonbeszélgetések kapcsán pedig tanúbizonyításra van szükség.

A Fővárosi Bíróság decemberre napolta el a pert azzal, hogy személyes meghallgatásra idézik Szilvásyt, Topolánszkyt és Hirschlert.