A távirati iroda annak kapcsán kereste meg Szilágyi Máriát, hogy a Benczúr Házban rendszeresen programokat szervező Effeta Művészeti Kulturális Egyesület több mint félszáz művész, együttes, kulturális szakember és újságíró aláírásával ellátott nyílt levélben fejezte ki tiltakozását az alapítványi formában működő művelődési intézmény megszüntetése és az épület eladása ellen.
Szilágyi Mária felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben nem kapnak külső segítséget, ha nem születik társadalmi összefogás az ügyben, akkor "pillanatokon belül megszűnik az intézmény". Elmondta, hogy a támogatás megvonásán túl kaptak egy levelet is, amelyben az szerepel, hogy június végén be kell fejezniük működésüket, és ki kell költözniük az épületből. Ez azonban nem a három tulajdonos - a Magyar Telekom, az Antenna Hungária és a Magyar Posta - közös levele volt - jegyezte meg Szilágyi Mária. Szavaiból azonban kiderült, hogy már magában a támogatás-megvonás is az intézmény megszűnéséhez vezethet. Mint arra rámutatott, a Benczúr Házat működtető Postai és Távközlési Művelődési Alapítvány költségvetése évente megközelítőleg 230-240 millió forint, a Magyar Posta ezt az összeget eddig 60-70 millió forinttal egészítette ki. Ez olyan alaptőkét jelent, amellyel már lehet pályázni - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy kevés olyan kulturális intézmény van, amelyik annyira jól gazdálkodik, mint a Benczúr Ház.
Utalva arra, hogy az alapítványnak három tulajdonosa van, a Magyar Telekom, az Antenna Hungária és a Magyar Posta, Szilágyi Mária megjegyezte: ha 60 millió forintot két nagy külföldi tulajdonban lévő multinacionális cég és egy állami tulajdonban lévő nagy részvénytársaság nem tud biztosítani, "akkor egyértelmű, hogy a szándék az, hogy meg akarnak szabadulni az épülettől".
Hasonlóan vélekedik a közvéleményhez segítségért forduló Effeta Művészeti Kulturális Egyesület elnöke, Horváth Attila is, aki az MTI-nek nyilatkozva kijelentette: az alapítvány ellehetetlenítése mögött privatizációs szándék állhat.
Szász Katalin, a Magyar Posta kommunikációs igazgatója azonban arra a kérdésre, hogy el akarják-e adni az épületet, úgy válaszolt: nem tudja mi lesz a Benczúr Ház sorsa.
Mint mondta, a posta 2008. július 1-től azért nem kíván anyagi eszközt fordítani a Benczúr Házban működő Postai és Távközlési Művelődési Alapítvány működtetésére, mert az összeget inkább olyan kulturális célra szeretné költeni, melyből a postás-dolgozók jobban részesedhetnek. A Benczúr Házban működő zeneiskolában nem tanulnak postás gyerekek, a könyvtárat pedig nem veszik igénybe postás munkavállalók - tette hozzá Szász Katalin.
A kommunikációs igazgató tájékoztatása szerint a Magyar Posta - törvényi kötelezettségének megfelelően - keres befogadót a könyvtárnak és biztosítja azt is, hogy a zeneiskola hallgatói folytathassák tanulmányaikat.
Felidézte, hogy a Benczúr Házban működő Postai és Távközlési Művelődési Alapítványnak három alapítója volt: a Magyar Telekomnak és a Magyar Postának egyenként 47,5 százalék, míg az Antenna Hungáriának 5 százalék tulajdonrésze van. Az osztatlan közös tulajdonban lévő alapítvány fenntartását is ez a három társaság finanszírozta. Azonban 2003-ban a Magyar Telekom, 2004-ben pedig az Antenna Hungária is megszüntette a támogatást. Akkor a Magyar Posta úgy döntött, egyedül is működteti az alapítványt: 2004-ben 70 millió forint, 2005-ben megközelítőleg 94 millió forint, 2006-ban 75 millió forint, 2007-ben 83 millió forint, míg 2008 első felében 35 millió forint támogatást nyújtottak.
Szász Katalin megemlítette azt is, hogy a támogatáson túl a posta a szakképzés-fejlesztési alapjából 2004-ben 15 millió forintot, 2005-ben 17 millió forintot, 2006-ban 2,5 millió forintot, míg 2007-ben 5 millió forintot költött arra, hogy hangszereket vásárolhasson a Benczúr Házban működő zeneiskola.
A Városliget közelében a múlt század utolsó harmadában, 1896-ban épült az Egyedi-palota, egy időben az Andrássy út környéki villanegyedekkel. A háromszintes lakóépület terveit Marmorek Oszkár műépítész készítette. Az első tulajdonos - Egyedi Lajos - halálát követően az épület a Magyar-Itáliai Bank tulajdonába került. A banktól 1930-ban vásárolta meg az ingatlant a Magyar Királyi Posta Jóléti Alapja, hogy egyesületeinek otthont teremtsen. 1931 februárjában ünnepélyes keretek között avatták fel a Postás Otthont.
A második világháborúban a palota csak kisebb károkat szenvedett. Az épületet a kilencvenes évek elején újították fel, első emelete - Zakariás András belsőépítész tervei alapján - a századelőt idézi. A Vadásztermet, a Fehér- és a Barna szalont Nagy Judit gobelinjei díszítik.
Az épület ma főként zenei rendezvényeiről ismert, kiemelkedőek fesztiváljai, tehetségkutató versenyei, nyári szabadtéri koncertsorozatai, a fiatalok körében pedig nagyon népszerűek a Benczúr klub élőzenés estjei. A közművelődési intézmény a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszakának gyakorló helye, de működik itt egy könyvtár és egy zeneművészeti szakközépiskola is. A Benczúr Házban folyó rajz- és szobrászoktatás több évtizedes múltra tekint vissza.
