Vészcsengő a fejben

Bizonyára sokan megfigyelték már, hogy a veszélyt sejtõ állat hirtelen felkapja a fejét, majd nyakát mereven, mozdulatlanul tartva figyel. Ugyanezek az õsi reflexek indulnak be önkéntelenül és fölöslegesen a túlfeszített lelkiállapotban lévõ embernél is.

Az állandó feszülésre kényszerített nyak- és tarkóizmok vérellátása egy idõ után romlik, ezáltal oxigénhiány lép fel, ami azután fájdalmat idéz elõ. Leggyakrabban a tarkó- vagy homloktájékon jelentkezik a tompa, feszítõ, kellemetlen és makacs érzés, de körkörösen kisugározhat az egész fejben, és összpontosulhat a szemkörnyékre is. Kialakulásának módja miatt kapta ez a fejfájásforma a tenziós (feszüléses) nevet. A tartós stresszhelyzet tartós feszültséget vált ki, s ennek a lelkiállapotnak a kísérõjelensége az izomfeszülés, valamint az ebbõl adódó fájdalom.


Betegségek a háttérben?

Egy-két napig tartó fejfájás bárkinél elõfordulhat (például fáradtság miatt), és nincs különösebb jelentõsége. Ám ha a szenvedés heteken át tartósan kísért, újra és újra elõjön, akkor vélhetõen kóros jelenségrõl van szó. A kitartó fejfájás azt jelzi, hogy olyan feszültségvagy szorongásszinten él elviselõje, amely már túl sok számára. A fej a túlterheltségre figyelmeztet, megálljt parancsol, segítségért kiált. Érdemes erre odafigyelni.

"Mintha abroncs szorítaná a fejemet" sokszor így jellemzik a tenziós fejfájást a betegek. De használhatnak bármilyen más jelzõt, hasonlatot, a panasz önmagában még nem feltétlenül egyértelmûsíti a kiváltó okot. A fejfájás hátterében ugyanis számos rendellenesség állhat: belés ideggyógyászati, szemészeti, fülorrgégészeti, szájsebészeti. Csak részletes kivizsgálással derülhet ki, hogy valójában mi is idézte elõ a beteget gyötrõ tünetet. Léteznek fejfájásambulanciák (az elsõt 1976ban hozták létre a SOTE Neurológiai Klinikáján) nemcsak Budapesten, de az egyetemi városokban, megyeközpontokban, néhol kisebb településeken (például Móron) is. Általában a korábban felsorolt okok számbavétele, kizárása után kerül sor a pszichiátriai vizsgálatra.


Kiváltója a stressz

Kiváltója, a stressz A beteg alapos kikérdezése, személyiségének, életkörülményeinek, problémáinak megismerése alapján állapítható meg a pszichogén eredetû fejfájás mögött álló mentális zavar, amely lehet például a szorongásos betegség valamilyen fajtája vagy depresszió. A gyógyszeres kezelés mellett sokat segíthet a pszichoterápia is. Mivel a tenziós tünetek kiváltója többnyire a stressz, ez ellen kell "felvértezni" a beteget. Megtanítani, hogyan viselje el a környezetbõl érkezõ és óhatatlanul elõforduló, feszültségekkel teli helyzeteket, javítani az alkalmazkodó képességét. Ennek érdekében a pszichoterápia eszköztárából választható a relaxáció, egyéb szuggesztív módszerek, önismeretet, hatékonyságot növelõ tréningek, melyek egyéni vagy csoportos foglalkozás keretében sajátíthatók el. A jól megválasztott eljárás igen hatékony lehet, ha a beteg kellõen aktív és kitartó.


Lelki bajunk okozója

A pszichogén eredetû fejfájásnak másik nagy fajtája, amikor a panasz hátterében jól körülhatárolható, "megfogható" lelki konfliktusok állnak. Ilyen lehet egyebek között a fõnökkel való összetûzés, a házastárssal fennálló probléma vagy a gyerekneveléssel kapcsolatos gond. Tünetileg ezek ugyancsak okozhatnak depressziót, szorongást, illetve nélkülük is tartós fejfájás alakulhat ki, amely akár szimbolikus jelentõséget is kaphat. Azt jelképezi, amit leginkább a "ne szólj szám, nem fáj fejem" mondás fejez ki. Az ember kerüli a számára megoldhatatlannak tûnõ konfliktusokat, és ha mégis szembetalálkozik velük, akkor a tehetetlenség miatt gyakran képtelen feldolgozni, megemészteni, kezelni azokat, ami végül szorongásos, depressziós állapothoz vezethet. Ilyen esetekben szükséges a gyógyszeres kezelés, ugyanakkor feltáró, elemzõ pszichoterápiával hozzásegíthetõ a beteg, hogy felismerje, megfogalmazza lelki bajának okozóját, s a vele való szembesüléssel keresse a megoldás módját. A döntés és a cselekvés kizárólag rajta múlik, de a szakember közremûködésével könnyebben rátalálhat a megfelelõ útra. Ezáltal enyhül a szorongató lelkiállapot és vele együtt a kín is.

Ez a fajta fejfájás nagyon gyakori gyerekeknél, serdülõknél iskolai gondok vagy éppen a szülõk megromlott házassága miatt. Ilyenkor a családterápia ébreszti rá az érintetteket a valós helyzetre. A fejfájásnak mint szimbolikus kifejezõeszköznek, információtartalma van. A tüneten keresztül közölni akar valamit a beteg, olyat, amit még önmagának sem fogalmazott meg, amit szavakkal nem tud kimondani. A szóban forgó fejfájás igen változatos megjelenésû, lehet görcsös, lüktetõ, rohamszerû, általában az egész fejre kiterjedõ, és akár ágynak is a dönthet a rosszullét.

Személyiségenként eltérõ, hogy ki milyen módon képes megbirkózni a rázúduló nehézségekkel. A befelé forduló, konfliktuskerülõ, szorongásra, depresszióra hajlamos ember kevésbé lesz úrrá a gondokon, magába fojtja azokat, amik aztán mármár szétfeszítik a fejét. A fájdalomküszöb nagyjából mindenkinél azonos, de a tûrõképesség nagyon is különbözõ. Magának tesz rosszat az, aki hosszú heteken át viseli a fejfájást, tudomást sem véve lelkiállapotáról mert ezzel egyre inkább felõrli a szervezetét.