A kabinet hosszú távú elkötelezettségeihez szükséges parlamenti felhatalmazást egyszerűsíti egy, a Magyar Közlöny május 30-i számában megjelent új kormányrendelet, amely szerint a projekt költség-haszon elemzését, a finanszírozási alternatívák nettó jelenértéken történő összehasonlítását, a szolgáltatás várható kezdési és befejezési időpontját, továbbá a tiltott állami támogatás lehetőségének a kizárását nem kell tartalmaznia sem az előterjesztésnek, sem a felhatalmazásnak.

Egy másik paragrafus azt mondja ki, hogy nem kell a felhatalmazási kérelemhez mellékelni a pályázati dokumentációt.

Az államháztartási törvény kimondja, hogy az Országgyűlés előzetes felhatalmazását kell kérnie a kormánynak minden olyan szerződés megkötéséhez, amely több éves fizetési kötelezettséggel jár, és annak nettó jelenértéke eléri az 50 milliárd forintot.

Molnár László, az MSZP országgyűlési képviselője az MTI-nek azt mondta, semmi nem indokolja, hogy olyan lényegi elemek, mint a költség-haszon elemzés vagy a rangsorban elfoglalt hely, kikerüljenek a felhatalmazásból.

A nyilvánosság, a szakszerűség követelménye is megkérdőjelezhető, ha nem kérünk hozzá pályázati dokumentációt vagy a várható éves kifizetés legmagasabb mértékét - fűzte hozzá.

Az MSZP szakpolitikusa szerint több mint 350 milliárd forintról dönthetne nagyobb szabadsággal a kormány. Kifejtette: ötven milliárd forint nettó jelenérték 14 százalékos diszkonttal számolva 357 milliárd forintot ér.

Molnár László közölte, a frakció nem kapott tájékoztatást a rendeletmódosításról, miközben arról egyeztek meg a kormánnyal, hogy lényegi módosításokat a raportőrökkel egyeztetik.

Tállai András, a Fidesz szakpolitikusa az MTI-nek azt mondta, döbbenettel hallja ezt a módosítást, amelynek közvetlen célját nem tudja, de szerinte ez nyilván azt jelzi, hogy további hosszú távú elkötelezettségeket kíván a kormány vállalni.

Az ellenzéki országgyűlési képviselő hangsúlyozta: a parlament éppen kedden tárgyalt a számos szigorítást tartalmazó közpénzügyi törvénycsomagról és az önkormányzatok hitelfelvételének korlátairól, eközben a kormány pedig magára nézve éppen az ellenkezőjét cselekszi, és saját hatáskörben lazít a hosszú távú hitelfelvétel feltételrendszerén.