Varga Mihály (Fidesz) elnök köszöntötte az MNB megjelent vezetőit. Örömmel számolt be arról a kezdeményezésről, amelyet a bank tett feléjük, nevezetesen, hogy a későbbiekben többször találkozzanak, illetve egyéb bizottságok is foglalkozzanak az MNB munkájával.
A napirend egységes elfogadása alatt az index.hu gazdasági újságírója könnyekben tört ki a hirtelen jött konszenzus láttán. Örömének egy hangos sóhajjal is jelzést adott.
Simor András elnök alapos, és mindenre kiterjedő beszámolóval lepte meg a jelenlévőket és a lelkesen jegyzetelő újságírókat. Vetítéssel kísért összefoglalójában elmondta, hogy az általa vezetett intézmény elsődleges céljának az infláció 2010-es 3%-ra történő leszorítását tartja. Ezt olyan ütemezésében szeretnének elérni, amely nem okoz kárt a lassan fejlődő gazdaságban.
Jelenlegi döntéseik nem a mának, hanem a jövőnek szólnak - tette hozzá. A Monetáris Tanács döntéseivel, 5-8 negyedévvel előbbre gondolkodnak. A pénzügyi szakember úgy véli, hogy ez az-az időszak, amely ideális lehet a hiteles előrejelzések meghozatalára. Munkájuk nem a konvergencia program felülbírálatára, nem a gazdaság irányítására, hanem a monetáris politika kedvezőbb befolyásolására vonatkozik.
Előadása után Varga - expénzügyminiszter - elnök úr megadta a kérdezés lehetőségét képviselőtársainak. Előtte azonban ő is összefoglalta gondolatait.
- Jó irányba halad az ország ahhoz, hogy két szék közül a pad alá essünk. Komoly inflációs veszélyeknek vagyunk kitéve - aggodalmaskodott a honatya. Ne hirdessünk még Kánaánt, mert addig még sok mindennek kell megvalósulnia - adta tovább a szót.
Mádi László (Fidesz) szerint a banknak nemcsak az inflációra, de a konvergencia programra is figyelnie kellene. Ennek minősítése elkerülhetetlen - tette hozzá tudatosan. A Járai exelnök úr által elkezdett működési költség racionalitások hogyan alakultak a szocialisták által megválasztott elnök működése alatt? - érdeklődött egy, a napirendet nem érintő témában.
Molnár Albert (MSZP) kéretlenül is a védelmébe vette a jelenlévő szakembereket.
- Hazánk sok mindenben szembe megy a világgal - kezdte védőbeszédét. Szinte mindenhol nő az infláció, nálunk csökken. Ráadásul ez jövőre is így lesz. Szinte mindenhol lassul a gazdaság, nálunk - ha apránként is, de - növekszik - hallhattuk a kormányoldal sikerpropagandájának első nyitányát.
Dancsó József (Fidesz) kritikus hangvételt magára öltve arra volt kíváncsi, hogy a forint sáveltörlése milyen hatással volt a költségvetésre. Összefüggött-e a forint jelenlegi erősödésével. értetlenkedésének adott hangot azért, mert a bank ragaszkodik az inflációs célkövető politikához.
- Nem értem miért szükséges ez így - fordult a pénzügyi szakemberekhez.
Kovács Tibor (MSZP) párttársától eltérően rövid morgolódásba burkolta kérdéseit. Nem értette, hogy a mostani negatív hatásokból, hogyan lesz később pozitív. Nyilván a választók lelki békéjére gondolva aggályoskodott a rövid távú kellemetlenségek miatt.
- Van-e arra garancia, hogy a bank által vázolt hosszútávú eredmények valóban pozitívak lesznek - fordult Simorék felé. Kiemelte, hogy nem minden valósult meg eddig úgy és olyan formában, mint ahogy az MNB beharangozta, és nem biztos benne, hogy később jobb lesz a helyzet.
Simor András - segítségül hívva kollégáit - igyekezett minden válaszra méltóképpen megfelelni.
- Nem feladatunk sem célunk a konvergencia program befolyásolása - kezdte. Az, hogy az ország gazdasága nincs szinkronban a külföldével, annak a 2000-es évek elejének pazarló gazdálkodása az oka. Az akkori - mindenkori kormányok által mesterségesen fenntartott - növekedést csak a 2006-os megszorítások tudták helyükre tenni. Addigra azonban a "normálisan" működő gazdaságok kihevertek kisebb csökkenéseket. Az ütem számos környező országban azonos, és remélhetőleg két év múlva mi is szinkronba kerülhetünk szomszédainkkal és az Eu-val - jelezte.
Az ellenzéki oldalról – negatív előjellel – emlegetett OECD jelentésre utalva, amely most rosszabb helyzetbe értékeli az államot elmondta, hogy a 2010-es időszakra vonatkozóan már ott is hasonló előrejelzéseket mondanak, mint azt a magyar bank teszi.
Karvalits Ferenc alelnök igyekezett az adófizetők pénzéért annyira aggódó képviselőket megnyugtatni, hogy a hazai dezinflációs politika az országot az utóbbi hónapokban ért gazdasági sokkok eredményeként alakult a jelenlegi formájában.
- Pozitív, hogy a dezinfláció hosszabb ideje tart, és a kilátások is ebbe az irányba mutatnak – mondta. Azonban az árstabilitás nálunk még messze van. Szomszédainknál sok helyen túlfűtött pályán futottak, amelynek eredményeként ott most csapódnak le a problémák. Ezért lassulhatnak sikeres gazdaságok, igaz sok helyen csak átmenetileg.
Király Júlia alelnök szerint 2003-tól nőttek a devizahitelek, folyamatosan emelkedik a lakosság hitelezési kedve. Ma a hitelek 90%-a fekszik külföldi pénznemben, amely magáért beszél – folytatta a szakember. Ezek legtöbbje 2-3-5 éves futamidejű, amelyekre hatással lehetnek az MNB döntései. Az ennél hosszabb, átlagosan 10 éves hosszúságú hitelekre nincs közvetlen hatásuk.
Az államadósság is ilyen papírokban van, így ezek értékét nem a közvetlen kamatemelés vagy csökkentés, hanem a jegybank hitelességének erősödése vagy gyengülése befolyásolhatja – tájékoztatott mindenkit.
A bankelnök örömmel válaszolt az MNB költségeit firtató kérdésekre. Annak ellenére csökkent reálértékben az éves kiadások mértéke, hogy az előző esztendőben jelentős inflációval kellett az országban küzdeni. Ezt a takarékos politikát a későbbiekben is folytatni kívánják - nyugtatta meg a Fideszes oldalt.