Halda Alíz élettársa Gimes Miklós újságíró volt, akit a Nagy Imre-perben 1956-os tevékenysége miatt kivégeztek. Kapcsolatukról részletesen írt 2002-ben megjelent Magánügy című dokumentumregényében.
"Egyszerre ihlette meg őket a szabadság, és mindkettőjük számára maga a forradalom hozta el a reményt. A reményt, hogy emberhez méltó élet köszönt majd rájuk" - írta közleményében az SZDSZ, hozzátéve: ezután Halda Alíznak "osztoznia kellett mindazok sorsában, akikre a restauráció életfogytig tartó haraggal tekintett".
A forradalomban betöltött szerepe miatt Halda Alíz predesztinálva volt arra, hogy ellenzéki legyen, így részese volt minden olyan akciónak, mely megelőlegezte a rendszerváltást- írta közleményében a liberális párt.
Halda Alízt az SZDSZ saját halottjának tekinti.
Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere közleményében egykori politikustársáról azt írta: "minden közéleti szerepvállalását egy igazságosabb, tisztességesebb jövőbe vetett hit vezérelte". A forradalom leverése után "méltósággal viselte az évtizedeken át tartó egzisztenciális bizonytalanság mindennapjait is".
A politikus emlékeztetett: Halda Alíz már a hetvenes évek végén bekapcsolódott a demokratikus ellenzék tevékenységébe, és 1988 és 1990 között a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) vezetőségi tagja lett. Alapító tagja volt a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd az ebből létrejött Szabad Demokraták Szövetségének.
A Nagy Imre-emlékplakett birtokosa nem hagyhatta szótlanul az utóbbi idők politikai indíttatású utcai randalírozásait sem. Mint az 1956-os szabadságharc egykori résztvevője, mélységesen felháborodott a militáns csoportok rombolását látva, és elítélte a találó megfogalmazásában a "forradalom paródiáját produkáló gyülevész csoportokat" - írta Demszky Gábor.