Mobilosok láncon

A vizsgálatokról szóló tanulmány a Nature csütörtöki számában lát napvilágot.
A kutatás, amelyet a Northeastern University tudósai végeztek, a maga nemében az első - és egy sor etikai-személyiségi jogi kérdést vet fel azzal az alkalmazott monitoring-módszerekkel kapcsolatban: ezek ugyanis az Egyesült Államokban törvényellenesnek számítanának.
A vizsgálat helyszínét nem fedték fel a kutatók, mindössze annyit árultak el, hogy annak alanya egy iparosodott nemzet volt. A kutatás során egy mobilszolgáltató magáncég adatait használták fel, de a vállalat nevét szintén nem árulták el a tudósok.

A féléves vizsgálat során a mobiltelefonos lefedettséget biztosító tornyok adatait használták: a telefonhívások és sms-ek alapján követték nyomon az emberek mozgását. A kutatás második szakaszában nyomkövető szerkezettel ellátott 206 mobiltelefon tulajdonosainak mozgását figyelték egy héten át, kétóránként regisztrálva az illetők hollétét.

Paul Stephens, a San Diego-i Privacy Rights Clearinghouse fogyasztóvédelmi szervezet igazgatója szerint a vizsgálati alanyok beleegyezése nélkül végzett vizsgálat a "Nagy Testvér" kérdését veti fel.

"Ez igen aggasztó lehet az emberek számára, akik általában nem szeretik, ha nyomon követik őket, s akiket nem szabad beleegyezésük nélkül megfigyelni" - hangsúlyozta.

Ugyanakkor Cesar Hidalgo fizikus, a tanulmány társszerzője arra mutatott rá, hogy a kutatók nem ismerték az egyéni telefonszámokat, amelyeket egy huszonhat betűvel és számmal működő kód helyettesített. Ráadásul egészen más, ha valaki statisztikai számként, vagy specifikus példaként szerepel egy vizsgálatban.

"Amennyiben rossz kezekbe kerülnek az adatok, előfordul, hogy nem rendeltetésszerűen használják fel őket. A tudósok azonban nem egyedi eseteket, hanem szélesebb mintákat vizsgálnak. Nem ördögi praktikákkal foglalkozunk, hanem egy kicsit jobbítani szeretnénk világunkat" - hangsúlyozta Cesar Hidalgo.

Mint rámutatott, az utazási szokások ismeretében hatékonyabbá lehet tenni a közlekedési rendszert, s az orvosok kiszámíthatják a fertőző betegségek terjedésének útját.
"Első ízben nyílt lehetőség arra, hogy objektíven figyeljük meg az emberek magatartását" - hangsúlyozta a kutatással kapcsolatban a tanulmány másik társszerzője - Albert-László Barabási fizikaprofesszor, a Northeastern University Hálózatkutatási Központja igazgatója. (A magyar származású tudós az MTA külső tagja).

Mint Barabási rámutatott, az idő felét a személyiségi jogi kérdéseknek szentelte. A kutatók nemcsak nem ismerték az előfizetők telefonszámát, de azt sem tudták azonosítani, hogy az illető személyek a kérdéses időben hol tartózkodtak. Ismereteik mindössze arra korlátozódtak, hogy melyik közeli mobiltelefonos tornyon keresztül bonyolították hívásaikat, maguk a telefonálók pedig néhány háztömbnyire, de akár néhány kilométerrel idébb tartózkodhattak.

A kutatást hatmillió telefon-előfizetővel kezdték, később véletlenszerű kiválasztással számukat százezerre korlátozták, hogy garantálják a vizsgálat alanyainak az anonimitását.
"Noha spontánul viselkedő személyeknek tartjuk magunkat, akiknek mások által kiszámíthatatlanak a cselekedetei, a valóságban mindegyikünknek megvan a +mozgásmintája+, s az emberek nagy többsége csupán kis távolságokat tesz meg" - mutatott rá Barabási.
A kutatás arra irányította rá a figyelmet, hogy milyen kevéssé mobilak mindennapi életvitelükben az emberek: a vizsgálat résztvevőinek háromnegyede a vizsgálat hat hónapja alatt az otthonától számított 32 kilométeres körzeten belül mozgott.

Ugyanakkor akadt olyan, aki minden hétvégén meglátogatta a 241 kilométerre élő barátnőjét. A lakosság 3 százaléka lép túl rendszeresen egy 200 mérföld (322 kilométer) átmérőjű körön, kevesebb mint 1 százaléka távolodik el rendszeresen több mint ezer kilométerre.