Magyar táncjáték Gaudíról

Kiss János, a Győri Balett igazgatója a táncjátékról tartott csütörtöki tájékoztatón beszámolt arról, hogy a darab librettójával két és fél ével ezelőtt kereste fel Gaudy Babett. Mint mondta, a Győri Balettnek rendszeresen ajánlanak témát írók, zeneszerzők, koreográfusok; Gaudí különös figurája nyomban megragadta a fantáziájukat.

A szövegkönyv szerzője férje révén oldalági leszármazottja az egyes feltételezések szerint svájci eredetű, számos építészt számon tartó családnak - jegyezte meg.

Kiss János kifejtette: olyan koreográfust kerestek, aki ismeri Gaudí világát, valamint technikailag és stílusban is fejleszti a társulatot. Nemzetközi kapcsolataik révén találtak Gustavo Ramirez Sansanóra, aki Barcelonában végezte tánctanulmányait, majd a madridi Nemzeti Baletthez, azután a világhírű kortárs együtteshez, a Holland Táncszínházhoz szerződött.

A koreográfus kifejtette: mivel Gaudí mozgáskorlátozott volt, az őt megszemélyesítő két táncost, Pátkai Balázst és William Fomint a darab jelentős részében egy pódiumon tartja. Onnan csak akkor lép le, amikor álmodott szerelme, Josefa alakja megjelenik.

Az első részben a magányos, a megfigyelő embert mutatja be a balett, a második részben pedig a szenvedélyes alkotót, aki magányosságából adódóan fokozatosan a vallás felé fordul. Luis Crespo díszletei felidézik Gaudí leghíresebb alkotásait, az első rész a Güell park és a Casa Mila környezetében játszódik, végül a monumentális Sagrada Familia (Szent Család) székesegyház körvonalai is megjelennek.

Rafael Valle, a Spanyol Királyság budapesti nagykövete elmondta: Gaudí személye, a spanyol modernizmusban betöltött szerepe és a Győri Balett nemzetközi elismertsége miatt támogatják a táncjáték létrejöttét.

Antoni Gaudí (1852-1929) korai épületeire jellemzőek a mór, majd a gótikus stílus elemei, ám jellemzően az organikus építészet képviselője. Egyesek ezt katalán modernizmusnak nevezik. Legtöbb művéhez ő maga készítette a belsőépítészeti munkákat, a bútorokat, sőt a míves csempéket is.

Legismertebb épülete a Sagrada Familia temploma. A keleti szárny 1891 és 1900 között, a nyugati szárny 1954 és 1985 között épült. Ma is épülő tornyai közül a legmagasabb - az eredeti tervek szerint - 170 méter magas lesz.