Brettyó-per: nemzetközi bírósághoz fordulhatnak
Több mint kétszáz tulajdonosnak sérült a magántulajdonhoz való joga, amikor a Natura 2000 elnevezésű programban védetté nyilvánították a korábban építési telkekként hasznosítani kívánt zamárdi Brettyót, ezért ha kell, a károsultak készek a nemzetközi bíró
2008. június 9. hétfő 17:41 - Hírextra
A hajdan szántóként is szolgáló, belterületi lápos Brettyó 1993-ban került kárpótlás útján több mint kétszáz, főként zamárdi lakos birtokába, akik azóta különböző okokból nem rendelkezhettek a magántulajdonuk felett.
A tulajdonosközösség az elmúlt években perre ment, kifogásolva, hogy az építési telekként hasznosítani kívánt Brettyó nádasát időközben védetté nyilvánították, s így felkerült a Natura 2000-es listára. Tiltakozásukat a környezetvédelmi hatóság első-, majd másodfokon is elutasította, és ugyanígy jártak fellebbezésükkel a Pécsi Ítélőtáblánál is. Ekkor az LB-hez fordultak felülvizsgálati kérelmükkel, tárgyalást kérve az ügyben, amely elbírálásra érdemesnek tartotta és befogadta a beadványt, s június 10-re tűzte ki az első tárgyalást.
Mojzer Lászlóné kifejtette, ha peres úton nem tudják bizonyítani az igazukat, az ombudsmanhoz fordulnak, és akár Strasbourgig is elmennek jogorvoslatért, mivel álláspontjuk szerint a történtek több törvénnyel ellentétesek és az alkotmányos jogaikat is sértik.
"Azzal, hogy védetté nyilvánították a tulajdonunkban lévő területet, a piaci ár alsó határával számolva is mintegy 6-7 milliárd forintot húztak ki a zsebünkből, vagyis ennyivel ér kevesebbet az érintett 140 hektárnyi terület" - fogalmazott a tulajdonosok képviselője.
Csákovics Gyula, Zamárdi polgármestere az MTI-nek elmondta, már három környezetvédelmi miniszterrel is tárgyalt az ügyben, de most készül a legújabb miniszterrel is megoldást keresni arra a speciális helyzetre, ami a belterületi földek Natura 2000-es listára helyezése miatt alakult ki a településen.
Az eddigi egyeztetésekről beszámolva kifejtette, Haraszthy László, a környezetvédelmi tárca szakállamtitkára tavasszal Zamárdiban járt, és ígéretet tett arra, hogy a vitás kérdések tisztázása érdekében - ha találnak rá forrást - kezdeményezni fog egyfajta állami kisajátítást.
Akkor a tulajdonosközösség 1.500 forint/négyzetméteres irányárat szavazott meg kiindulási alapnak, amit több érintett kevesellt, a szakállamtitkár pedig sokallott.
Forrás: MTI