Kórház és erőszak, azonnal

Demeter Ervin és Pesti Imre (Fidesz) közösen intézett azonnali kérdést az egészségügyi miniszterhez. Demeter Ervin arra volt kíváncsi, mit kíván tenni a szakminiszter az egri kórház működőképességének megtartása érdekében, ugyanis a Heves megyei önkormányzat úgy döntött, nem tudja és nem is akarja működtetni azt. Erre pályázatot írtak ki, amelynek eredményeképpen a kórház jövőbeli működését az üzleti élet szabályai fogják irányítani.

Véleménye szerint példaértékű és bátor kiállítást tettek a kórház dolgozói, amikor az 1060 aktív dolgozóból 917-en nem írták alá az aggályos munkaszerződésüket, ragaszkodva a közalkalmazotti státuszokhoz. Mint mondta, meggyőződésük, hogy csak önkormányzati keretek között lehet megnyugtatóan működtetni a kórházat, ellenkező esetben veszélybe kerülhet az emberek egészségügyi ellátáshoz való alkotmányos alapjoga.

Az egészségügyi miniszter válaszában közölte: az a benyomása, hogy nem kívánják őt támogatni az egészségügy politikamentességben. Székely Tamás azt mondta, egy héttel ezelőtt már kapott kérdést ez ügyben, és ezek a kérések abba az irányba befolyásolják, hogy vonjon el hatáskört az önkormányzattól és avatkozzon bele az ügybe. Mint mondta, figyelemmel kíséri az eseményeket, de tartózkodni kíván olyan döntésektől, amelyre nincs hatásköre.

Pesti Imre (Fidesz) viszontválaszában azt mondta, átpolitizált az ügy, amikor az egyetlen szocialista vezetésű megyében szocialistákhoz köthető üzleti körök törvénysértő módon jutottak kórházakhoz. A miniszter erre közölte: mindent meg fognak tenni, ha kiderül, ha ez a konstrukció valamiért nem működőképes.

Lukács Tamás (KDNP) felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a közelmúltban több templom falát és különböző szobrokat is megrongáltak, és inzultáltak egy katolikus papot. Kifogásolta, hogy ezekben az ügyekben nem szólalt meg a szaktárca. Véleménye szerint olyan közhangulat alakult ki, ahol az egyház elleni támadás valósulhat meg. Hozzátette: a szaktárcának kötelessége megvédeni ezeket az épületeket, szobrokat.

Az oktatási és kulturális tárca államtitkára fontosnak nevezte, hogy fellépjenek ezek ellen a cselekedetek ellen a büntetőjog eszközeivel. Arató Gergely kiemelte: ezekben az ügyekben a lehető leggyorsabb nyomozást kell lefolytatni. Mint mondta, együtt, közösen kell kimondani, hogy az ilyen cselekedetek elfogadhatatlanok, nincs helyük és elítélendőek, hiszen sérthetik a vallásszabadságokhoz való jogot. Közölte: a cselekedetek mögötti motivációt a nyomozások tárhatják fel, ezért az igazságszolgáltatás gyors fellépést sürgetik.

Béki Gabriella (SZDSZ) arra volt kíváncsi, hogyan kívánja átalakítani a szociális segély rendszerét a kormány.

A szociális államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakképzetlen munkaerő iránti kereslet megcsappant az elmúlt években, és sokan kiszorultak emiatt a munkaerőpiacról. Korózs Lajos kiemelte: az Út a munkához program szociális részét ő koordinálja.

Katona Kálmán (MDF) arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország 20 százaléka Natura 2000-es terület, ám a gazdák nagy része nem tudja, milyen kötelezettségekkel, előnyökkel jár az a helyzet, ha a földjét bevonták ebbe a területbe. Kitért arra, hogy a kormány döntése meghozatalakor a gazdák értesítéséről megfeledkezett. Mint mondta, előfordulhat, hogy a földtulajdonos csak akkor szembesül ezzel a helyzettel, ha változtatni akar tulajdonán.

Oláh Lajos környezetvédelmi államtitkár reagálásában kiemelte: munkabizottságot hoztak létre, hogy megvizsgálják, melyek azok a pontok, ahol korrekcióra van szükség. Mint mondta, jogosnak tartja, hogy az érintettek tájékoztatást kapjanak a területek kijelöléséről.

Vidorné Szabó Györgyi (MSZP) arról beszélt, hogy a családon belüli erőszaknak önálló törvényi tényállásnak kell lenni a büntető törvénykönyvben. Mint mondta, nem tűrhetik tovább, hogy nincs igazán ellenszere a családon belüli erőszaknak.

Korózs Lajos államtitkár válaszában azt mondta, egyetért ezzel, és partner abban, hogy ez a törvény megszülessen a jövőben.

Nagy Kálmán (KDNP) arra volt kíváncsi, lesz-e újra aktív ellátás a miskolci Szent Ferenc kórházban.

Székely Tamás válaszában közölte: Miskolcon négy fekvőbeteg ellátó kórház működött a struktúraváltást megelőzően. A kiírt pályázatokon a Semmelweis és a diósgyőri kórház is pályázott, hogy át lehessen telepíteni a tüdőgyógyászati és a reumatológiai feladatokat. Később ez a két kórház egyesült.

Az egészségügyi miniszter szólt arról, hogy az aktív belgyógyászati ágyak fenntartását a belgyógyászati szakmai kollégium nem javasolta, az aktív tüdőgyógyászati ellátás megszüntetésére azért került sor, mert a megyében két ilyen ellátóhely is működött. Hozzátette: a reumatológiai feladat átkerült a diósgyőri kórházba.