Új mozgókép törvény

A képviselők 212 igen szavazattal, 1 ellenében, 155 tartózkodás mellett támogatták az előterjesztést.

A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítását a magyar filmtámogatási szabályok európai uniós szabályokkal összehangolása tette indokolttá. Az Európai Bizottság azért vizsgálta felül a magyar filmtámogatási rendszert, mivel annak általa tett jóváhagyása 2007. december 31-én lejárt. A bizottság a közvetlen támogatási intenzitások és az adókedvezmény-rendszerrel kapcsolatosan fogalmazott meg olyan elvárásokat, amelyek szükségessé tették a filmtörvény pontosítását.

A Magyar Mozgókép Közalapítványon keresztül adott közvetlen, és az adókedvezményen keresztül biztosított közvetett állami támogatások alapvető konstrukciója változatlan marad. A módosítás elsősorban annak a feltételrendszerét teremti meg, hogy az állami támogatások bizonyíthatóan kulturális célokat szolgáljanak.

Azt, hogy egy film eleget tesz-e a kulturális követelményeknek, a törvényben felállított pontrendszer alapján határozzák meg. A kulturális tartalmat és a gyártási feltételeket áttekintő teszten összesen 32 pontot érhet el egy produkció, a támogatás elnyeréséhez - más feltételek teljesítése mellett - legalább 16 pontot kell elérnie egy alkotásnak.

Egy-egy pont jár az egyes kulturális tartalmak teljesítéséért, vagyis például azért, ha az alkotás témája része a magyar vagy európai kultúrának, a magyar vagy az európai szokásokat és életmódot mutatja be, magyar vagy más európai helyszínen, illetve ehhez köthető kulturális környezetben játszódik, egy irodalmi munka vagy iparművészeti alkotás adaptációja, illetve fontos magyar vagy európai értéket jelenít meg.

A jogszabály a pontot érő gyártási feltételek között említi például azt, ha a film alkotói között van magyar vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) más állampolgára, illetve olyan nem EGT-állampolgár, aki nemzetközi filmfesztiválon díjat nyert. De pontot ér az is, ha a filmalkotás végső változata valamely EGT-állam nyelvén készül, a film alkotóinak legalább 51 százaléka valamely EGT-állam polgárai közül kerül ki, vagy a filmet Magyarországon forgatják.

A jogszabály értelmében közvetlen és közvetett támogatás csak a film gyártási költségének feléig adható, koprodukciós alkotásoknál a magyar hozzájárulás 50 százaléka a limit. Ez alól kivételek az alacsony költségvetésű filmek, ahol 90 százalék a támogatás felső határa, feltéve, hogy a gyártási költség a magyar filmeknél nem több 237 millió, míg a magyar részvételű koprodukcióknál 467 millió forintnál (korábban egységesen 500 millió forint volt a határ).

Úgynevezett "nehéz filmnek" a javaslat szerint az minősül, amelynek várhatóan nem térül meg a gyártási költsége. Itt a támogatás aránya szintén 90 százalék, de minden további megkötés nélkül. Sőt a támogatás a gyártási költség egésze is lehet, ha a film a kulturális sokszínűséget szolgálja.

Az uniós szabályok szerint a nemzeti támogatások legalább 20 százalékát más tagállamok részére is meg kell nyitni. Ez nem jelenti azt, hogy a támogatás 20 százalékát kötelező külföldi cégnek adni, a lehetőségen van a hangsúly. Ezt úgy éri el az új szabályozás, hogy amennyiben egy film gyártási költségének 80 százalékát magyar cég biztosítja, akkor a teljes - 100 százalékos - gyártási költség után jár az adókedvezmény. Ha ennél kisebb a magyar részarány, akkor azt 1,25-tel kell felszorozni, és a gyártási költség ekkora százaléka után lehet adókedvezményt igénybe venni.

Szintén új szabály, hogy a támogatást igénylő cégnek nem az igényléskor, hanem az állami támogatás folyósításakor kell rendelkeznie magyarországi telephellyel.

Az új rendelkezés kizárólag a javaslat hatályba lépését követően nyilvántartásba vett filmekre vonatkozik.

A törvény 2010. december 31-én hatályát veszti.