Győzött a jog az információhoz

Az elmúlt napokban heves vita folyt arról, hogy milyen jogi körülmények között hozhatók nyilvánosságra az 1956-os forradalom mártír miniszterelnökének és társainak bírósági tárgyalásán készült felvételek - közölte a biztos.

Az 1995. évi LXVI. törvény alapján a hanganyag kutatható. A jogszabály ugyanis kimondja: a közlevéltárban őrzött, az 1990. május 1-je után keletkezett, a keletkezés naptári évétől számított harminc éven túli, az 1990. május 2-a előtt keletkezett, a keletkezés naptári évétől számított tizenöt éven túli levéltári anyagban bárki ingyenesen kutathat. A 15 és 30 éves korlátra azért van szükség, hogy az iratokból kiolvasható, főként gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális eseményekre megfelelő történeti távlatból lehessen tekinteni - áll a közleményben.

Ezzel szemben az Alkotmányban szereplő információs önrendelkezési jog érvényesülését jogszabály garantálja, amely kimondja: a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő harminc év után válik bárki számára kutathatóvá. A védelmi idő, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születéstől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított hatvan év.

A perben szereplők közül azonban vannak, akiket még véd a jogszabály; a Magyar Országos Levéltár is e törvényre hivatkozott, mikor május végén megtagadta az anyag nyilvánosságra hozatalát.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint bármely alapjog csak egy másik érvényesülése érdekében korlátozható, és csak annyira, amennyire az elengedhetetlenül szükséges - áll a közleményben. A Nagy Imre-per kapcsán a személyes adatok védelméhez és a véleménynyilvánításhoz való jogból származó informáltsághoz való jog ütközött egymással.
Szabó Máté szerint a felvételek közzététele - annak történelmi távlata miatt is - nem okoz olyan, a személyes adatok védelméhez fűződő jog szempontjából jelentős sérelmet, amely a felvételek nyilvánosságra hozatalával szemben az arányosság követelményével ne lenne összeegyeztethető.
Az OSA Archívum (Nyílt Társadalom Archívum) és az 1956-os Intézet a per 50. évfordulóján egy rendhagyó, egyhetes megemlékezést szeretett volna szervezni, amelyben nyilvános előadáson teljes egészében be akarták mutatni a per hiteles és vágatlan dokumentumának tekinthető hanganyagot. Hosszas tárgyalások után a MOL beleegyezett, majd megtagadta a kiadást. Ezt követően mégis engedélyezték a lejátszást, így a felvétel nyilvános bemutatása a napokban is zajlik.