2024. november 22. - Cecília

Elnémult besúgók – a titkosszolgálat szelleme kísért

A rendszerváltás utáni politikai viták visszatérő eleme hazánkban az egykori állambiztonságiak, besúgók és tartótisztek problémája. Sokan Csehországra mutogatnak, hogy lám, ott megvolt a nagytakarítás. Azonban mi még szerencsésnek is érezhetjük magunk Rom
2008. június 12. csütörtök 17:30 - Constantinovits Milán
A balkáni CIA

Közhely, ám igaz: a kommunista rendszerek koherenciáját többek közt az állandó megfélemlítés, az állampolgárok folyamatos megfigyelése, az értelmiség pórázon tartása biztosította. Ezért a második világháború után a szovjet érdekszférába került országok mindegyike kiépítette a maga titkosrendőrségét. Történészek szerint a legkegyetlenebb, és egyúttal legjobban kiépített apparátust a román Securitate jelentette.

Az 1948. augusztus 30-án alakult szervezet (teljes nevén Departamentul Securităţii Statului – Állami Titkosszolgálat) a szovjet titkosrendőrség, az NKDV segítségével jött létre. Kezdetben mindössze néhány ezer főt foglalkoztatott, ám virágkorában az ügynökök száma elérte a 11.000-et, akik több mint félmillió(!) informátorra támaszkodtak. A számok nagyságrendjét talán érzékelteti, hogy az ország teljes lakossága 20 millió fő körül mozgott, és például a Föld egyik legjobb titkosszolgálatának tartott CIA is csak 18.000 alkalmazottal dolgozik. Virgil Magureanu az Román Hírközlési Szolgálat (SRI) első igazgatója szerint a Securitate ’89-ben már 14.259 fővel dolgozott, és ebben nincsenek benne sem a szovjet tanácsadók, sem pedig a Belügyminisztérium alá tartozó csoportok, melyek tiszti- és legénységi állománya ekkor 23.370 fő volt.



Papok és éltanulók a hálózatban

Nicolae Ceuşescu élete
Az olténiai Olt megyei Scorniceşti faluban született, Romániában. Szülei egyszerű parasztemberek voltak. Elemi iskolai tanulmányainak befejeztekor, 11 éves korában Bukarestbe ment és cipészinasként vállalt munkát. Itt 1932-ben belépett a Román Kommunista Pártba, mely akkoriban illegális szervezetnek számított.
1939-ben megismerkedett Elena Petrescuval, akit 1945-ben feleségül vett.
A második világháború kitörése után, miközben a szovjet befolyás egyre erősödött Romániában[forrás?], Ceauşescut az UTC (Kommunista Ifjúsági Szövetség) elnökévé választották.
Miután Romániában a kommunisták hatalomra kerültek, 1947-ben először mezőgazdasági, majd 1950–54 közt honvédelmi miniszterhelyettes lett, Gheorghiu-Dej alatt a politikai bizottság tagja, a központi bizottság titkára volt, majd a párthierarchia második embere lett.
1965-ben, Gheorghiu-Dej halála után követte őt a kommunista párt élén, mint titkár, majd főtitkár. 1967-től az Államtanács elnökévé, államfővé is megválasztották.
1989. a romániai forradalom söpörte el hatalmat, december 25-én végezték ki feleségével együtt.
A Securitate több csatornán keresztül kontrollálta a román társadalmat, amik közül ki kell emelni az egyházi funkcionáriusokat. Románia ugyanis közel sem volt annyira szekularizált, mint a térség többi országa. Az ortodox államvalláshoz ma a lakosság 87 százaléka tartozik, és bár a Ceauşescu-rendszer nem pártolta a vallásosságot, politikai ütőkártyaként felhasználták az egyházat. Egyrészt a közösségeket irányító egyházfiak ideális megfigyelőknek bizonyultak társadalmi kapcsolatrendszerük miatt, másrészt a Vatikán befolyását, a katolikus, református, evangélikus és unitárius egyház pozícióját is gyöngíteni lehetett az ortodoxia támogatásával. 1964-től már önkéntesen is csatlakoztak a papok a Secuhoz, miközben az ortodox egyház nyolcszáz, más felekezethez tartozó templomot kobozhatott el.

Nemrég arra is fény derült, hogy az egyházi vezetők mellett a Securitate 12-14 éves diákokat is beszervezett, hogy szüleikről, rokonaikról, illetve tanáraikról jelentéseket írjanak. Akadtak olyanok, akiket kényszerítettek erre a tevékenységre. Az ifjú ügynökök nyilatkozatban kötelezték magukat, hogy rendszeresen jelentenek a rájuk bízott felnőttekről. Későbbi kutatások azt is nyilvánvalóvá tették, hogy elsősorban a szerény jövedelmű családok gyermekeit környékezték meg, ezen belül is azokat, akik kollégiumokban éltek és jó tanulók voltak, ők élvezték ugyanis a tanárok és a diáktársak bizalmát. Kiderült az is, hogy a Secu minden román megyében tartott fenn kiskorúakból álló besúgóhálózatot.

Pogromok szekus támogatással

A Securitate alkonya 1989-ben a Ceauşescu-házaspár kivégzésével elindult rendszerváltással következett be. A nem éppen vértelen átmenetben azonban még igencsak aktív szerepet játszottak a szélnek eresztett szekusok, hiszen két tragikus esemény hátterében is ők állnak. Az 1990-ben a Securitate felbujtására félanalfabéta romák és román parasztok támadták meg Marosvásárhelyen a Sütő András vezetésével az anyanyelvi oktatásért demonstráló magyarokat. A Fekete március néven elhíresült véres eseménysor öt halálos áldozatot és 300-nál is több sebesültet követelt, és Sütő András is fél szemét itt vesztette el.

Szintén a Securitate működött közre az 1990. júniusi „bányászjárásban”. Ekkor a Bukarestben a valódi rendszerváltásért tüntető egyetemisták szétverésére 10.000 Zsil-völgyi bányászt hívtak be, akik óriási pusztítást vittek véghez. Kulturális intézmények, az ellenzéki pártok székházai, középületek, és ártatlan civiltömegek váltak a vandál rombolás martalékaivá. Szomorú pikantériája a történteknek, hogy Miron Cozma, a bányászok vezetője idén elindulhatott a választásokon, ám saját fellegvárában, a Zsil völgyi Lupényben ma már szinte senkit sem hozott lázba.

Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását