Lassan egy új tudományág születéséről beszélhetünk, amely a fizika, a biológia és az orvostudomány határán alakul ki, s a radioaktív sugárzás által az élő szövetekben kiváltott hatásokkal foglalkozik - mondta Pálinkás József fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az MTI-nek annak a háromnapos nemzetközi konferenciának kapcsán, amely pénteken kezdődött Debrecenben.

Tájékoztatása szerint a Sugárkárosodás biomolekuláris rendszerekben (RADAM 2008) elnevezésű tanácskozás az ötödik erről a témáról. A konferenciasorozatot az Európai Tudományos Kutatási Alap egyik programja, a Cooperation in Science and Technology kezdeményezte 2002-ben, az első rendezvényre pedig 2004-ben került sor Lyonban. Egy évvel később Potsdam, 2006-ban Groningen, tavaly pedig Dublin adott otthont a konferenciának. "Az idei konferenciát az MTA Atommagkutató Intézete (ATOMKI) és a Debreceni Tudományegyetem közösen szervezte" - mondta Pálinkás József.

Hozzátette: A magyarországi helyszín azoknak a kutatásoknak az elismerését jelenti, amelyeket az ATOMKI keretében és a Debreceni Tudományegyetemen az adott területen végeztek. A konferencián gyakorlatilag az unió minden tagországa képviselve van. "Nagyon széles, multidiszciplináris tudományterületről van szó, amely az atomfizikából a biológia, kémia, valamint az orvostudomány hozzákapcsolásával nőtt ki" - emelte ki Pálinkás József. Magyarázata szerint most jutott az atomfizika abba a fázisba, amikor vizsgálni tudja a sugárzásnak egy sejtre vagy molekulára gyakorolt hatását. Ezek a kutatások ugyanis nagyon magas technológiai fejlettséget igényelnek, így olyan komputereket, a számítógépes szimuláció olyan módszereit, amellyel "elméleti oldalról" modellezhető, hogy a sugárzás milyen hatást gyakorol a biomolekulák bonyolult rendszerére.

"Ezáltal kiszámítható, hogy az élő szervezetben, a sejtekben mi történik a DNS-sel, amikor akár részecske-, akár röntgen-, akár gammasugárzás éri őket. Kísérleti oldalról pedig ma állnak a rendelkezésre olyan gyorsítók, részecskenyalábok, amelyekkel nagyon pontosan be lehet egy sejtet sugározni és megnézni, hogy mi történik" - mondta. Mint kifejtette, az új tudományág foglalkozik a környezetünkben mindig jelen lévő kozmikus sugárzás biomolekuláris hatásaival, a diagnosztikai vizsgálatok és terápiás eljárások során felhalmozódott sugárterheléssel, de ide tartoznak az emberi tevékenység következtében a környezetbe kerülő sugárzó anyagok indukálta változások is.

Pálinkás József kitért arra, hogy ma egy mellkasröntgen vagy egy fogröntgen sugárterhelése a töredéke annak a dózisnak, amely 50 éve érte a szervezetet egy hasonló vizsgálat során. Ahogy fejlődnek a diagnosztikai rendszerek, fejlődnek a használatukkal kapcsolatos óvintézkedések is, hogy senkit sem érjen akár egy kicsivel is nagyobb sugárterhelés, mint ami okvetlenül szükséges. Az új terápiás eljárásokat ismertetve az MTA elnöke beszélt a gammakésről, amely rosszindulatú tumorok megsemmisítésére szolgál. "Trükkös" feladat oly módon megtervezni a beavatkozást, hogy a pontosan célzott gammasugár révén a daganatos szövet nagy sugárdózist kapjon, miközben megkímélik az egészséges szöveteket.

"A részletek kimunkálása mögött fizikusok százainak, ezreinek erőfeszítése húzódik, akik kiszámítják és kísérletek során ellenőrzik mekkora dózisú sugárzás roncsolja a tumort" - magyarázta a fizikus. A diagnosztikai eljárásokkal kapcsolatban kitért a pozitronemissziós tomográfiára (PET), amelynek során radioaktív anyag jut a szervezetbe. Ezért pontosan kell ismerni, hogy a vizsgálat milyen terhelést jelent a szervezetre, ezáltal tudható, hogy milyen gyakorisággal végezhető. Mint rámutatott, az új tudományterület foglalkozik az emberi tevékenység következtében a környezetbe jutó sugárzó anyagok okozta terheléssel. "Radioaktív anyagok a széntüzelésű erőművekből jutnak nagy mennyiségben a levegőbe, hiszen a szénben ugyanúgy előfordulnak radioaktív anyagok, mint bármely más kőzetben" - mondta Pálinkás József.

Különösen nagy gond, ha a hőerőművek gyenge minőségű, s ezért nagy mennyiségű szenet használnak, s elavult a füsttisztító berendezésük, ugyanis a radioaktív anyagok a füsttel jutnak a levegőbe. Az ilyen hőerőművek egységnyi villamos energiára kivetítve több radioaktív anyagot juttatnak a környezetbe, mint egy nukleáris erőmű. Az MTA elnöke kitért arra, hogy Magyarországon is jelentős fejlődésnek indult ez a tudományterület. A Debreceni Egyetem Fizikai Intézetében és az Általános Orvostudományi Karon működik egy közös kutatócsoport. Pálinkás József, aki maga is részese e kutatásoknak, fontosnak tartja, hogy Magyarország hozzájáruljon a tudományterület fejlődéséhez. Mint mondta, egy új terület megalapozásának időszakában mindig nagyobb a siker valószínűsége, mintha valaki az adott tudományág végleges kialakulása után kapcsolódik be a kutatásokba.