A SUV-ok (sport utility vehicles, azaz sportos haszonjárművek) divatját a Range Rover kezdte gerjeszteni még a 90-es években. Számos gyártó akkoriban megirigyelte a brit márka korlátlan uralmát az elegáns kinézetű, mégis terepjáró tulajdonságokkal bíró autók terén. Így szép sorban majdnem az összes európai cég kirukkolt a maga SUV-jával. Az Auditól a BMW-n és a Mercedesen át a Saabig meg a Volkswagenig minden márka kínálatában megtalálhatók már korunk pazarló és esztelen divatjának zászlóshajói.
Amerikában, ahonnan e "járvány" elindult, már észbe kaptak mind a fogyasztók, mind a gyártók. Nem csoda, hiszen a nagy víz túlpartján egy év leforgása alatt 100 százalékkal emelkedtek az üzemanyagárak. (Tavaly májusban 2 dollárba került egy gallon /3,78 liter/ benzin, ma viszont 4 dollárt kell érte fizetni a kutaknál.) Márpedig egy SUV nem éppen alacsony fogyasztásáról híres: városban parádézva simán megiszik 12-14 litert!
Az olajárak elképesztő emelkedése az USA-ban megálljt parancsolt az SUV-hullámnak. Mindhárom nagy autókonszern (GM, Ford, Chrysler) kínálatán belül jelentősen visszaesett a városi luxusterepjárók értékesítése. A GM ernyője alá tartozó Hummer katonai utánzatú H3 modelljéből például idén májusban 60 százalékkal kevesebbet sikerült eladni, mint januárban. A GM pedig tervbe vette, hogy megszabadul a Hummertől.
Európában (egyelőre) más szelek fújnak, az SUV-modellek eladási görbéje rendületlenül ível fölfelé. Míg 1990-ben a Nyugat-Európában eladott luxus terepjárók aránya az összes értékesített
Személykocsin belül 2,6% volt, addig tavaly elérte a 9,9 százalékot (abszolút számokban pedig az 1,46 milliót). Idén várhatóan tovább nő a forgalomba helyezett benzinfaló, hivalkodó autók száma.
A PSA konszern (a VW mögött Európa második legnagyobb autógyártó cége) csak idén kapott észbe, s próbál felugrani az SUV vonatára. A Peugeot 4007 és a Citroen C-Crosser modellje azonban csalódást kelt az efféle járművek csodálóiban.
A PSA ugyanis a Mitsubishi terepjáróját, a bejáratott Outlandert vette alapul saját modelljei megalkotásakor. Ám a vevők a borsos (30, illetve 33 ezer eurós) árért csupán egy Mitsubishi-klónt kapnak, azzal a különbséggel, hogy a francia modellek belseje kemény műanyag borítású. Ennek előkelősége pedig - egy német szaklap szerint - a mobil WC-k enteriőrjével vetekszik
Szeptemberben várható a Renault SUV-jának, a Koleosnak a premierje.
Ez a jármű is távol-keleti "felmenőkkel" bír: tervezését a (Renault által pár éve lenyelt) japán Nissan mérnökei végezték, gyártása pedig a dél-koreai Samsung üzemeiben zajlik (ez a cég is a Renault érdekeltségébe tartozik). Mindez nem vall éppen eredeti francia dizájnra, ám a PSA-modellekkel ellentétben a Koleos belseje legalább otthonosabb - ráadásul ára is "barátibb" a másik két típusénál: "mindössze" 24.500 euróba (6,1 millió Ft) fog kerülni.
Hogy Európában mikor térnek észre az SUV-k rajongói, azt ma még nem lehet tudni. Német földön viszont legkésőbb 2010-ben esedékes a kijózanodás. Másfél év múlva lép ugyanis hatályba az új gépjármű-adó, amelynek alapját már nem az autók motorjának lökettérfogata, hanem a kibocsátott széndioxid mennyisége fogja képezni.
A normál méretű autókhoz képest kétszer, háromszor annyi CO2-t pöfékelő SUV-k vonzereje ezáltal gyaníthatóan meg fog csappanni. Mifelénk azonban, Közép-Európa keleti fertályán alighanem még sokmillió tonna széndioxidnak kell a légkörbe jutnia ahhoz, hogy a törvényhozások hasonló módon vessenek gátat az energiapazarló és környezetszennyező SUV-őrületnek.