Szerenáddal udvarolnak

Az Ausztrália keleti partjánál vándorló hosszúszárnyú bálnákat vizsgáló kutatók azt állítják, az eddigi legjobb bizonyítékát rögzítették annak, a hím emlősök azért énekelnek, hogy udvaroljanak a nőstényeknek, nem pedig a többi hím elriasztása a céljuk. Emellett úgy hiszik, a magányos hímek a szerelmes dalokat követve könnyen felkutatják a nőstényeket.

Kétféle elmélet létezik a hosszúszárnyú bálnák énekére, melyek csak a hímek produkálnak, az egyik szerint az versengés a hímek között, a másik szerint szerenád nőstényeknek. A természetben végzett megfigyelések mindkét hipotézist alátámasztották, ami azt sugallja, hogy a daloknak kettő célja is lehet.

A még több információ beszerzéséhez, Joshua Smith és csapata Ausztrália keleti részének partja mentén, lehallgató és megfigyelő állomásokat állított fel 2002, 2003 és 2004 szeptembere és októbere között. Öt hidrofónt alkalmaztak, a parttól 1,5 kilométerre kihelyezett bójákon, hogy rögzítsék, és lokalizálják az éneklő bálnákat. A bálnák észak felé vándoroltak a szaporodási helyről táplálkozó helyeikre az Egyenlítő közelébe.


Smith és csapata 114 dalos állatot figyelt meg, ezek közül hatvanhat került kapcsolatba más bálnákkal. Ezek egyharmada anyához és borjához csatlakozott a part mentén. "Úgy tűnik, hogy a dalos hímek előszeretettel csatlakoznak borjas nőstényekhez, melyekkel nincs más hím, ezen csoportokat sokkal hosszabb ideig kísérik és idejük nagyobb részét töltik énekléssel a kísérgetés közben, mint más csoportoknál" - mondja a kutató.

Azt, hogy a hímek miért kísérgetik a már borjas nőstényeket, egyelőre rejtély, ám lehetséges, hogy így próbálnak meg jó benyomást tenni a nőstényre. 2003-ban Salvatore Cerchio michigani kutató mutatta ki az egyik esetben, hogy a hím bálna lett a nőstény következő borjának apja. Cerchio azt is feljegyezte, hogy számos hím, melynek már több mint egy borja volt, sokszor látható borjas nőstények társaságában.

Smith és csapata szerint ez azt sugallja, hogy az éneklő kísérgetés valójában a borjas anyáknak szóló udvarlás. Az elméletet sikerült is alátámasztani, amikor am kutatók észlelték, hogy az éneklő hímek abbahagyják a dalolást, ha egy másik, magányos hím közelíti meg őket. Ha az éneklés célja a másik elriasztása lenne, akkor a hímeknek tovább kellene énekelniük, nem abbahagyni azt.

"Úgy hisszük a dal véletlenül jelezheti más hímeknek egy nőstény jelenlétét, így a magányos hímek a dalos hímekhez csatlakozva közelíthetik meg a nőstény" - mondja a kutató. amennyiben ez igaz, akkor a dalok kihallgatása - melyekről tudva levő, hogy több száz kilométerre elhallatszanak - a legegyszerűbb stratégia a bálnák számára a termékeny nőstények felkutatására.

Tavaly egy másik kutatócsoport azt mutatta ki, hogy a hímek vándorlása lelassul, miközben dalolnak, feltehetően azért, mert annyi nősténynek udvarolnak az út során, amennyinek csak lehet.