A szaporítók érdeke, hogy minél több kölyök szülessen, ezért a tenyésztői szakma minden szabályát képesek megszegni. A kutyák gyenge vérvonalból származnak, betegesek, gyengék, mert a tenyésztővel ellentétben a szaporító nem figyel arra, hogy a betegségek - mint például a buldogharapás vagy a diszplázia - ne öröklődjenek, egyetlen célja a profit.
Az európai uniós csatlakozás után a kutyakereskedelem lehetőségei határtalanokká váltak, legálisan szállíthatók ki az állatok Magyarországról. Ráadásul a szaporítóknál olcsó a kutya, így ez a tevékenység jövedelmező üzletté vált. A Fehérkereszt Állatvédő Liga úgy tudja: a több országban népszerű si-cu fajtájú kutya 30 ezer forintba kerül, amelyért a felvásárlók kutyánként 150 ezer forintot is kaphatnak külföldön.
A kutyapiacnak Baranya megye a fellegvára. A szaporítók a pécsi kisállatvásáron kínálják a kutyákat, de van árusítóhely Gyálon, Monoron és Jászberényben is. Bizonyos berkeken belül köztudomású helyek ezek. Ezentúl a felvásárlók magánházakhoz is eljárnak - tette hozzá Szilágyi István.
A Liga kuratóriumi tagja szerint a kutyákkal foglalkozó újságok hirdetéseiből kikövetkeztethető ki a szaporító. Gyanús, ha valaki három-négyféle kutyát kínál eladásra, ugyanis a tenyésztők zömmel egy-két kutyafajtával foglalkoznak. Szilágyi István szerint jelenleg a magyar kutyafajták biztonságban vannak, mert nem "divatosak", a legkeresettebbek a piacon az ölebek.
A kérdés az, hogy hol van ekkora felvevőpiaca a kutyáknak? Hová kerülnek ezek az állatok? Szerető gazdihoz? Netán bunda készül belőlük vagy kísérleti állatként végzik egy laboratóriumban? Nem tudni.
A magyarországi helyzetről több külföldi médium beszámolt, legutóbb a Sky News brit televízió, de a Fehérkereszt Állatvédő Ligát a dán televízió is megkereste már és tényfeltáró riportot készített a kutyaszaporítókról. 2005-ben egy holland európai uniós megfigyelő státusszal rendelkező állatvédő szervezet szintén hasonló okból utazott Magyarországra. A híradások ellenére az évek alatt mégsem történt érdemi változás.
A Fehérkereszt Állatvédő Liga a megoldást abban látná, ha az APEH illetékes szervei megtalálnák azokat, akik kutyakereskedelemmel jutnak jövedelemhez és erről nem adóznak. Az állatvédő szervezet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot arra kéri: lépjen fel hatóságilag, ne válhasson üzletté a "kutyagyártás".