Mit jelent a diákmunka valójában?

A magyar jogrendszer nem ismeri a diákmunka fogalmát. Ehelyett a fiatal munkavállaló fogalma az, amelybe beilleszthetők a 18 évesnél fiatalabb diákok. A felnőtt korúak az úgynevezett nem tipikus munkaviszonyok közül választhatnak, de ezek nem csak a diákokra vonatkoznak.

A Munka törvénykönyve kimondja, hogy munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki 16. életévét betöltötte. A munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki idősebb 16 és fiatalabb 18 évesnél. Az idézett törvény egy kivételt ismer az életkor alól: munkaviszonyt létesíthet a 15. életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában - nappali rendszerű képzés keretében - tanulmányokat folytató tanuló az iskolai szünet alatt. (Ez a magyar jogrendszerben az egyetlen utalás a diákmunkára.) A 16 éven aluli fiatal munkavállaló munkaviszony-létesítéséhez törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges.

A fiatal munkavállalók egészségének megőrzését - több nemzetközi egyezmény alapján - a magyar jog is pártolja. A Munka törvénykönyve előírja, hogy fiatal munkavállalót nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. Más szabályok ugyanebből a törvényből: a fiatal munkavállaló munkaideje legfeljebb napi 8, heti 40 óra lehet, továbbá: ha a fiatal munkavállaló napi munkaideje a 4,5 órát meghaladja, legalább 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani neki.

Az e csoportba tartozók éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, valamint ügyeletre, készenlétre nem vehetők igénybe, veszélyes - például rákkeltő - munkakörökben pedig nem alkalmazhatók. A különféle rendeletek kitérnek arra is, hogy a fiatalkorú mekkora súlyt szállíthat kézben. A fiatal munkavállalót - az alkalmazás előtt - meg kell vizsgálnia orvosnak, hogy megállapítsa: alkalmas-e az adott munkára.

Ezeket a szabályokat nemcsak a munkaszerződéses jogviszonyokra, hanem például a megbízás alapján vagy az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkára is alkalmazni kell.

Aki elmúlt 18 éves, és csak a nyári szünetben vagy tanulás mellett, év közben akar munkát vállalni, arra nem vonatkozik semmilyen speciális szabály. Úgy kell tekinteni, mint általában a munkavállalókat.

A munkavállalás alapvető jogi kerete a munkaszerződés. Ennek lényeges tartalma független attól, hogy mennyi idős a munkavállaló, illetve mennyi ideig fog dolgozni a cégnél. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapja például részletesen foglalkozik a diákmunka-szerződéssel.

Ebből idézünk: "A munkaszerződésben meg kell határozni a személyi alapbéred, a munkaköröd, illetve a munkavégzési helyedet. A munkaszerződésben meg kell jelölni továbbá a munkáltató pontos megnevezését, címét, a te nevedet és lakcímed, valamint egyéb, a munkaviszony szempontjából lényeges adatokat (például adószámot, hogy később ellenőrizni tudd, hogy a munkáltatód bejelentette-e, hogy munkaviszonyban alkalmaz)."

A másik gyakori foglalkoztatási mód a megbízási szerződés. Ezt a Polgári törvénykönyv szabályozza, lényege, hogy valamilyen ügy ellátása vagy cél elérése érdekében létesített jogviszonyról van szó.

A harmadik foglalkoztatási mód az alkalmi munkavállalói könyvvel történő alkalmazás. Ennek lényege, hogy a munkaügyi hivatalban kiváltott könyvbe a munkaadó bélyeget ragaszt, ezzel letudja a közterheket. Hátránya viszont, hogy évente legfeljebb 90, havonta pedig maximum 15 napi foglalkoztatást tesz lehetővé - úgy, hogy öt egymást követő nap után legalább egy nap szünetet kell tartani. Az alkalmi munkavállalói könyvet bárki kiválthatja, aki munkaviszonyba léphet, sőt a Magyarországon működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszonyban álló külföldi diák is.
A különböző foglalkoztatási módokhoz más-más közteherviselés tartozik.

A munkaviszony jár a legnagyobb közteherrel, a munkaadó 29 százalék tb-járulékot, 3 százalék munkaadói járulékot, valamint havi 1.950 forint tételes egészségügyi hozzájárulást fizet. Emellett a gazdasági társaságoknál még 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás is fizetendő. A munkavállalótól 15,5 százalék tb-járulékot, 1,5 százalék munkavállalói hozzájárulást vonnak le, továbbá fizetnie kell a személyi jövedelemadót (szja) is, amelynek az alsó kulcsa - a diák nyilván ez alá fog esni - 18 százalék.

A megbízási jogviszonynál az egy hónapra kifizetett bér nem haladhatja meg a minimálbér 30 százalékát (ez ma 20.700 ezer forint). A megbízott nem lesz a tb által biztosítva, így a munkaadó 11 százalék egészségügyi hozzájárulást, valamint ha gazdasági társaság, akkor 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást fizet. A munkavállalótól pedig le kell vonni a személyi jövedelemadót.

Ha a munkabér meghaladja a minimálbér 30 százalékát, akkor a rendes munkaviszony közterheit kell alkalmazni.

Az alkalmi munkavállalói könyvbe beragasztott bélyeg árából 83 százalék a nyugdíjbiztosítási alapot, 6 százalék az egészségbiztosítási alapot, 11 százalék pedig a munkaerő-piaci alapot illeti. Az így foglalkoztatott csak baleseti ellátásra és táppénzre jogosult. Ha nem keres többet a havi minimálbérnél (jelenleg 69 ezer forintnál), akkor nem fizet szja-t és bevallást sem kell készítenie.