A tudományra és az innovációra épül a jövő
Magyarország jövője a tudományra, az innovációra épül - hangsúlyozta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke annak kapcsán, az EU-tagországok versenyképességi ügyekben illetékes minisztereinek egyhangú döntése alapján Budapest adhat otthont a
2008. június 19. csütörtök 07:13 - Hírextra
Mint kifejtette, egyrészt az EITI-központ "megjelenési értéket" jelent, hiszen amikor az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet emlegetik, egyben Budapest is szóba kerül. "Ez mindenképp középpontba állítja Magyarországot, az országon belül pedig a kutatás-fejlesztést, valamint az innovációt".
Az EITI-székhelynek természetesen nagyobb a jelentősége, hiszen az intézmény egy nagy európai intézet központjaként működik - mondta.
"Ez egy programokra alapozott intézmény lesz, az európai egyetemeken, európai kutatóintézetekben meglévő infrastruktúra alapján indítanak el projekteket. A budapesti központnak a koordináció lesz a feladata, az, hogy megszervezze, mely intézmény az adott kutatás-fejlesztés mely részét végzi el. Ez természetesen lehet egy magyar kutatóintézet, de lehet egy francia, vagy német" - mondta az MTA elnöke.
Pálinkás József hozzátette, hogy mivel az intézmény Magyarországra kerül, egy kicsit nagyobb az esély arra, hogy "a magyar részvétel valamivel nagyobb legyen".
"Ez nem azért történik, mert minden szentnek maga felé hajlik a keze, hanem ily módon a magyar intézmények több információval rendelkeznek majd az EITI projektjeiről, mintha a székhely másutt lenne" - tette hozzá.
Azzal kapcsolatban, hogy az intézet első programjai a megújuló energiaforrások és a klímaváltozás témakörében indulnak, az MTA elnöke megjegyezte, hogy az EITI olyan problémákkal foglalkozik, amelyek egész Európát érintik, s amelyek megoldásához a tagországok külön-külön nem rendelkeznek kellő energiaforrással, vagy megfelelő infrastruktúrával.
"A klímaváltozás valójában világprobléma, amely az európai kereteken is mesze túlnyúlik.
Magyarországon egyébként erős műhelyek vannak a klímaváltozás kutatására, valamint a környezettel kapcsolatos kutatásokra. Természetesen, ha mi a felére csökkentjük a káros anyagok kibocsátását, a világ ezt aligha érzékeli. Nem elsősorban a káros anyagok kibocsátásának visszafogásával tudunk tenni a globális felmelegedés ellen, hanem például azzal, ha megvizsgáljuk, milyen kibocsátási szintnövekedés milyen következményeket von maga után. Itt, Magyarországon a kutatásnak vannak kiváló lehetőségei. Ez a technológiai kutatásoktól egészen a neveléssel kapcsolatos kutatásokig terjed, hiszen a nevelésben alapvető jelentőséget kell, hogy kapjon a környezettudatosság" - magyarázta az akadémia elnöke.
Mint kifejtette, ötven évvel ezelőtt az oktatás-nevelésben nem volt szempont a környezettudatosság. "Egészen más körülmények között éltünk, nem voltak például műanyagpalackok. Ma viszont óriási mértékben szennyezzük a legkülönfélébb anyagokkal a környezetünket" - mondta Pálinkás, hozzátéve, hogy változás csak a környezettudatosságra nevelt új nemzedékektől várható.
"Óvnunk kell a környezetet. Egyébként az emberiség nem lesz képes megtermelni az élelmiszert, mert olyannyira elszennyezi a környezetet".
Mint rámutatott, legalább ilyen fontos az energia kérdése, az, hogy milyen módon, milyen hatékonysággal, milyen áron tudunk energiát előállítani. A kőolaj és a szén készletei kimerülőben vannak, ugyanakkor az emberiség energiaszükségletei nemhogy nem csökkennek, de valamelyest még növekszenek is.
"Fontos az úgynevezett megújuló energiaforrások kutatása, de minden egyéb lehetőséget is figyelembe kell venni" - hangsúlyozta az MTA elnöke.
Meggyőződése szerint nem szabad illúziókat kergetni, hogy ilyen vagy olyan energiával megoldjuk az energiaszükségletek kérdését. "Gondolom, a tudományos intézetek képesek kikapcsolni az érzelmeket és az irányultságokat, hogy reálisan szemléljük, milyen forrásból tudjuk biztosítani az emberiség, s ezen belül Magyarország energiaszükségletét" - hangsúlyozta.
Az új intézmény 50-60 munkatárssal kezdi meg a munkát. Őket pályázat útján választják ki, az unió ajánlásai szabta "elég szigorú rend" szerint történik - közölte az MTA elnöke.
"Az Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek lesz egy nemzetközi tanácsadó testülete is. Nem biztos, hogy lesz magyar tagja, ám amennyiben igen, remélem, hogy Magyarország olyan személyt jelöl ebbe a testületbe, aki a hazai kutatás-fejlesztést a legmagasabb színvonalon képviseli" - mondta.
Forrás: MTI