A kutatók homokviharoknak és szélsőséges hőmérséklet-ingadozásoknak is kitették a robotokat, felderítő járműveket, darukat és űrruhákat. Természetesen a Holdon sokkal szigorúbbak a környezeti feltételek, mindenesetre a kutatók megpróbálták a lehető legjobban "meggyötörni" a berendezéseket.

A Mobile Lunar Transporter (Mozgó Holdi Szállítóeszköz) mindegyik pár kereke a hat közül függetlenül mozgatható, így a jármű bármilyen irányban haladhat. Az eszközt kezelő személyzet a jármű tetején lévő nyitott tornyokban áll.



A Jet Propulsion Laboratory is tesztelt két darab, az általuk fejlesztett ATHLETE nevű teherszállító önjáró járművet. Ezek a furcsa kinézetű berendezések kerekeken gurulhatnak, de képesek lábaikkal "sétálni" nagyon durva vagy meredek terepen, így juttatva el a célterületre terhüket. A jövendőbeli holdlakók magukkal vihetik őket "hétvégi" kirándulásokra is.

Az Autonomous Drilling Rover (kb. Önálló Önjáró Fúróberendezés) névre hallgató eszköz feladata a felszín alatti értékes ásványkincsek felkutatása a Hold sarki vidékein. Épp ezért úgy tervezték őket, hogy különlegesen hideg és sötét körülmények között is tudjanak dolgozni.

A LANCE fantázianevű bulldózer az elsőként bemutatott Mobile Lunar Transporter-rel együtt dolgozhat, ennek a járműnek tisztje a terep előkészítése a holdi bázis(ok) kiépítését megelőzően.

A K10 fedőnevű kisméretű "cserkészrobotok" hosszú időtartamú, monoton bevetésekre készültek. A földi tesztek során a roverek felmérték a szimulált holdi leszállási körzetet, valamint három dimenziós topografikus és panoráma terepmodelleket készítettek. Az egyik önjáró járművet felszín alatti struktúrák felderítésére is használták a beépített radar segítségével, míg a másik rover 3D-s pásztázó lézert (LIDAR) használt a topografikus térképek létrehozásához. A járművek tudományos célú felderítésre is használhatóak.

Természetesen a holdbeli emberi jelenlét nem képzelhető el szkafanderek nélkül, így sor került az új tervezésű űrruha modellek kipróbálására is.