Védő vakcinák

Diftéria, tetanusz, kanyaró, skarlát, gyermekbénulás és a többiek. Sorolhatnánk, mennyi tragédiát okozó, főként gyermekkorú áldozatokat szedő, családokat megnyomorító fertőző betegség volt egykor jelen, és tűnt el azóta környezetünkben. Amikor ma, szinte közhelyként beszélünk az egészség értékéről, a betegségek megelőzésének fontosságáról, nem is gondolunk arra, hogy e feladatnak leginkább azok a védőoltások tesznek eleget, melyeket ingyen és kötelezően kapnak meg a gyerekek, csecsemőkortól l5 éves életévükig.

- Szerencsések vagyunk. Magyarországon 132 éve - a himlőoltás bevezetése óta - töretlenül, egyre szélesebb körben és biztonságosabban történik a modern, sokféle baktérium- és vírustámadást kivédő oltások alkalmazása - foglalja össze a helyzetet rövid tömörséggel dr. Ócsai Lajos, az ÁNTSZ járványügyi osztályának vezető főorvosa.

Magyarországon a járványügyi helyzet egyértelműen jó, világszerte elismert a megelőző tevékenységünk, és annak a lakosság részéről történő támogatottsága is, hiszen csaknem 100 százalékosnak mondható az "átoltottság". Ennek tulajdonítható, hogy évek óta nincs például kanyaró, holott még 1952-61 között is 180 gyerek halt meg ebben a fertőző betegségben. De nincs gyermekbénulás, skarlát és eltűnt a félelem palettájáról sok más veszélyes gyerekbetegség is. Svájcban például már második éve nagy kanyarójárvány van. Nyugat-Európa néhány országában ugyanis nem kötelező a csecsemőkorban megkezdett, tervszerűen programozott védőoltás sorozat, csak hatéves korban, az iskolába lépéskor kérik az oltási igazolványt. Van olyan ország, ahol személyiségi jog, egyéni döntés, hogy akar-e oltást valaki, vagy sem. Nálunk az életkorhoz kötött, járványügyileg is megfelelő időpontban beadott megelőző védőoltások mindenki számára kötelezőek.

- Mégis akadnak ellenzők, tiltakozók, az oltás beadatását megtagadók.

- Mindig vannak, akik vallási, személyiségi, alkotmányos, és ki tudja milyen jogokra hivatkozva, mások pedig az oltási szövődményektől tartva nem akarják beoltatni gyerekeiket. Rosszul teszik! Aki megtagadja gyermeke beoltását, szabálysértést követ el, akár börtönbüntetéssel is sújtható. Ebben foglalt állást az Alkotmánybíróság is. De ami nagyobb baj, a gyerek nem tud véleményt nyilvánítani, nincs önrendelkezési joga, a szülő pedig tudatosan veszélyezteti őt, és más gyermekeket is, mert elindíthat egy fertőzési folyamatot. Éppen ezért a szülő ellenében is megvédjük a gyerek egészségét, ha erre van szükség.

A gyerekek 15 éves korukig 11 kötelező védőoltást kapnak. Ezek az oltások csak a családoknak ingyenesek, a társadalombiztosításnak 3 milliárd forintot is meghaladó összegbe kerülnek évente. Az egészségügyben nehéz, és nem is illik számvetést készíteni, amikor életmentésről van szó, de azért gondoljunk csak bele, nem kis anyagi megterhelésről van szó! És az utóbbi fél évszázadban rohamos fejlődés következett be a védőoltások területén, nem csak több, más is lett az oltóanyag, jobb, korszerűbb, megbízhatóbb - és drágább.

- Ha már anyagiakról beszélünk,megengedhető, hogy bizonyos betegségek megelőzése csak azok kiváltsága legyen, akiknek van rá pénzük? Gondolok itt a ma még csak a tehetősek számára elérhető pneumo- és meningococcus gennyes agyhártyagyulladást okozó baktériumok elleni védőoltásra, valamint a rota vírus, a hányással, hasmenéssel járó megbetegedés, és a HPV, azaz a méhnyakrák elleni vakcinára.

- Fontosnak tartjuk, hogy Magyarországon esélyegyenlőség legyen az oltások területén is, tehát minden gyerek ugyanazt a jó minőségű oltóanyagot kapja. Az említett esetekben viszont az a helyzet, hogy nincsenek még hosszútávú tapasztalatok ezekkel a vakcinákkal kapcsolatban. Legalább 5-10 évnek el kell telnie ahhoz, hogy az egyértelmű eredmény kimondható lehessen. Addig meg az amúgyis igen költséges szereket nem képes az egészségügy támogatni. Azért valami mégis elkezdődött, a tervek szerint a fertőző agyhártyagyulladás elleni védőoltás 2010-ig a 2 éven aluli gyermekek számára bekerül az oltási programba, és ugyanez lesz a helyzet a többi, ma még nem finanszírozott oltással is, ha már a kellő és kedvező tapasztalat rendelkezésre áll - válaszolja dr. Ócsai Lajos, s még egy lényeges, s talán sokakat megnyugtató szemponttal egészíti ki mondandóját: - A védőoltás nem lehet ártalmas, tehát nem engedélyezhető, ha a kockázata nagyobb lenne, mint várható haszna.