A szertartások sora a múlt hét végén kezdődött meg, egyes helyeken a ceremóniát most szombaton tartják.
A legtöbb papot az esztergom-budapesti főegyházmegyében és a váci egyházmegyében szentelik, szám szerint nyolcat-nyolcat, míg a székesfehérvári egyházmegyében az idén csak egy személy lép be a papi rendbe - közölte Tál Zoltán.
Mint mondta, a teológia öt évének elvégzése után diakónussá szentelik a hallgatókat, ezáltal lépnek az úgynevezett első papi rendbe, melynek keretében egy évig gyakorlati munkában vesznek részt, például börtönpasztorációt végeznek, kórházakat látogatnak, hittanórákat tartanak, de gyóntathatnak is, illetve szentmisét mutathatnak be.
A hatodik év végén kerül sor a papszentelésre, ezzel lépnek be a második papi rendbe. Így nyernek jogot a teológiát végzettek hat szentség - keresztség, bérmálás, oltáriszentség, gyónás, betegek kenete, házasságkötés - kiszolgáltatására, a hetedik szentség maga a papi rend - folytatta Tál Zoltán.
A papjelölteket mindig püspök szenteli fel kézrátétellel, miközben az ide vonatkozó imádságot mondja. Ezzel adja át a jelölteket "Krisztus hatalmának és a papi szolgálatnak", ugyanakkor ezzel hívja le a Szentlelket az újonnan pappá szenteltek számára a katolikus felfogás szerint.
A papszentelés során a püspök átnyújtja nekik a borral telt kelyhet és a szentelt ostyát tartó tálat, a paténát, majd a beöltözés során - még szintén a liturgia részeként - megkapják a papi ruhát. Ezután a püspök megkeni krizmával (balzsammal kevert olajjal) a papjelöltek tenyerét, majd a ceremónia végén, immáron a papi rend teljes jogú tagjaiként a püspökkel együtt bemutatják a szentmisét, azaz koncelebrálnak - tette hozzá.
Tál Zoltán elmondta, a pappá szentelés után a püspök dönt arról, kit hova helyez ki káplánként, azaz segédpapként egy plébános mellé. Annak nincs meghatározott ideje, ki mikor kapja meg a kinevezését a felszentelés után.
