Ártatlanok lehetnek a magyar katonák

A korszak szakértőjét azt követően kereste meg a távirati iroda, hogy a napokban ukrán nacionalista fiatalok megrongálták a Vereckei-hágón emelt magyar honfoglalási emlékművet.

A magyar történész felhívta a figyelmet arra, hogy az említett Szics-gárdisták a lengyel határvédelmi alakulatokkal vívott harcokban, már a Kárpátok túloldalán estek el, amikor a Kárpátaljára bevonuló magyar csapatok elől hátráltak.

A múlt pénteken mintegy félszáz ukrán fiatal az ukrán állami címert és a Kárpátaljára 1939-ben bevonuló magyar csapatoknak ellenálló ukrán fegyvereseket dicsőítő és a magyar nép nevében bocsánatot kérő márványtáblát szerelt fel az emlékműre.

A Szvoboda Összukrajnai Szövetség kárpátaljai szervezetének tagjai a "magyar nép vezeklésének emlékművévé" keresztelték át a vereckei honfoglalási emlékművet, mondván: Kárpátalja 1939-1944-es magyar megszállása idején elkövetett "fasiszta bűntettekért" kell bocsánatot kérniük a magyaroknak.

A Szvoboda szerint március 14., az emlékmű tervezett felavatásának dátuma az a nap, amikor "a fasiszta Magyarország" és a Kárpát-Ukrajnát védő Szics-gárda közötti ütközetben 600 ukránt öltek meg.

A vereckei emlékműnél tartott rendezvény alkalmából Kirilo ungvári és kárpátaljai ukrán pravoszláv püspök misét celebrált (a Szvoboda kárpátaljai szervezetének sajtószolgálatára hivatkozó jelentés megfogalmazása szerint) az 1939 márciusában "kivégzett" kárpáti Szics-gárdistákért.

Botlik József történész, aki 2005-ben terjedelmes monográfiában tárta fel Kárpátalja 1918-1945 közötti történetét, a forrásokra hivatkozva az MTI-nek azt mondta, hogy a Vereckei-hágó akkori lengyelországi oldalán történt események nem tartoznak az 1939 március közepén a kárpát-ukrajnai fegyveresek, a Szics-gárdisták ellen folytatott magyar katonai hadműveletek körébe.

Ezek fő központja az akkori kárpát-ukrán főváros, Huszt és környéke volt, ahol több száz úgynevezett ukrán szicsovik esett el a harcokban. A kutatók egyébként összesen három- és ötezer közöttire teszik azoknak számát, akik 1939 márciusában a cseh és a magyar csapatok ellen harcolva Kárpát-Ukrajnáért vesztették életüket.