Csang Jung-cö (Zhang Yongze) szerint a térségbe érkező egyre több turista miatt kényszerülnek a környezetvédelmi lépések meghozatalára, jelenleg ugyanis nincs előírás arra vonatkozóan, hány hegymászó mehet fel egyszerre a hegyre, illetve mennyien látogathatnak el a térségbe.
A hegy törékeny ökoszisztémájára az útvonalak mentén hagyott szemét jelenti a legnagyobb veszélyt. Tavaly több mint 40 000 turista látogatott el a Mount Everesthez, ők a környezetvédők szerint közel 120 tonna szemet, személyenként mintegy 3 kilógramm hulladékot hagytak maguk után.
A sokezer turistának és a kezdetleges környezetvédelmi előírásoknak köszönhetően az ökológusok csak a "világ legnagyobb szemétdombjának" nevezik a Föld legmagasabb pontját.
A hegy védelme érdekében 2003 óta a turistákat és a hegymászókat szállító járművek nem mehetnek tovább a tengerszint feletti 5100 méteres magasságban lévő Rongbuk kolostornál, ahonnan teherhordó állatokkal és a helyi lakosság segítségével vihetik tovább a felszereléseket. Ez a korlátozás a széndioxid-kibocsátás csökkentése mellett munkalehetőséget is teremtett a helyieknek, az egyre nagyobb méreteket öltő szemetelést viszont ezzel sem sikerült csökkenteniük.
A májusi fáklyaváltón résztvevő közel 500 embert arra kérték, hogy legalább a saját szemetüket ne hagyják fent a hegyen. A környezetvédelmi hivatal a szemét elleni leghatékonyabb megoldást azonban a turisták számának korlátozásában látja.
Csang Jung-cö a helyi sportegyesületekkel egyeztetve próbálja elérni, hogy a jövőben a hegymászók a szemetet is hozzák vissza magukkal. A környezetvédelmi illetékes a hegy védelme érdekében hozott törvényekbe belevetetné a turisták számának korlátozása is.
Az 1988-ban létrehozott Mount Everest (Csomolungma) környezetvédelmi zóna jelenleg 34 ezer négyzetkilométernyi területet foglal magában.
