Ki védi a vagyonvédőket?
A köz- és magánvagyon védelmére szerveződött cégek 90 ezer biztonsági illetve vagyonőrt foglalkoztatnak.
2008. június 23. hétfő 09:33 - Hírextra
Érdekeik védelmére már szakszervezeti szövetség is alakult, amelynek vezetője az ágazati párbeszéd érdemi működésének továbbfejlesztésétől, s a tisztességes, szabályszerű foglalkoztatás terjedésétől reméli, hogy e speciális szolgáltatók nem lesznek kiszolgáltatottak.
Vagyonőrök, biztonsági őrök, fegyverrel vagy fegyver nélkül. Találkozunk velük áruházakban, ahol túlbuzgóságukkal néha felbosszantják a vásárlókat. Pénzintézetekben, postán viszont megnyugtat a jelenlétük. Dolgoznak éjjel-nappal, gyakran minimálbérért, nem ritkán életüket kockáztatva. Nádas Mihálytól, a Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetségének elnökétől többek között azt is szerettük volna megtudni: őket és érdekeiket ki védi?
- Például a szövetség, melynek elnöke vagyok. Két szakszervezet alapította 2004-ben, jelenleg hét érdekvédelmi testület a tagja. Hozzánk csatlakozhatnak mindazok, akik a magánbiztonság területén dolgozók érdekeit képviselik.
- A Vasas vagy a Pedagógus Szakszervezetben világosan körvonalazódik, kik és kiknek az érdekeit védik. Ez a vagyonvédelem területén bonyolultabb.
- Azért is, mert ennek a szakmának nincsenek régi hagyományai. Nekünk a munkaadói szervezetekkel is egyet kell értenünk - hozzáteszem, kimondottan szakmai kérdésekben. Komoly problémáink vannak viszont velük a foglalkoztatással és bérezéssel kapcsolatban. De ezt a Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottságon keresztül próbáljuk rendezni. Nem szeretnénk kivinni az utcára a problémákat, igyekszünk házon belül megoldani a gondjainkat. Tárgyalásos úton sokkal könnyebb egyezségre jutni, mint látványosan sztrájkolva. Ma a magánbiztonság területén körülbelül kilencvenezren dolgoznak, háromezer-hatszáz cég foglalkoztatásában. Abban a pillanatban, hogy a megbízó egy céggel felmondja a szerződést, két másik jelentkezik. Tehát sztrájkra gondolni a mi esetünkben értelmetlen. Mivel kőkemény piaci harcról beszélhetünk, ezek a cégek egymással sem szolidárisak. Az esetleg utcára kerülő emberek sem maradnak sokáig munka nélkül, hiszen bármelyik más cégnél elhelyezkedhetnek. A szakszervezeti szövetségünk részben azért jött létre, mert az uniós csatlakozáskor tisztában voltunk azzal, hogy európai mintára Magyarországon is létre kell hozni az ágazati párbeszéd bizottságot. 2004-ben - amikor megalakultunk - már tizenegy ilyen bizottság létezett. Meg kellett tehát alakítani a szövetségünket és a munkaadók szövetségét is.
- Megfelelően tudják védeni a tagság érdekeit?
- Nehezen, hiszen a vagyonvédelmi cégek hetven százalékánál nem tűrik a szakszervezeti tevékenységet. Ha valamelyik cégvezető megtudja, hogy szervezett tagok dolgoznak nála, ellehetetlenítik az illető további munkáját. Ahol azonban nagy szakszervezeteink vannak, ott vállalati kollektív szerződés is létezik. Ebben a munkaadó és munkavállaló együttműködését szabályozzuk. Az már óriási előrelépés, ha egy céget a törvényesség betartására tudunk késztetni, habár mind több cég igyekszik a tisztességes foglalkoztatás szabályainak, így például a korrekt bérezésnek, a munkaidő betartásának megfelelni, a törvényes szabadidőt kiadni. Az ágazati kollektív szerződésben leírtakat betartó cégek azonban még ma is hátrányba kerülnek a még mindig többségben lévő azon cégekkel szemben, akik nem törődnek ezzel a szerződéssel. Ugyanis aki tisztességesen foglalkoztatja munkavállalóit, annak nőnek a kiadásai. A vállalási óradíjak (amennyiért egy biztonsági cég vállalja egy intézmény őrzését) nagyon alacsonyak, azok miatt, akik szerződés nélkül foglalkoztatnak, az előírt órabérnél jóval kevesebb összegért. A reális vállalási díj 1100 forint lenne, az őrzést 6-700 forintért vállalókkal nem lehet versenyezni. Szomorú, hogy az állami szervezetek és intézmények szintén a tisztességes cégeknek ártanak azzal, hogy az irreálisan alacsony vállalási ajánlatokat adó cégekkel szerződnek. Ez az állam kétarcúságát mutatja. Egyik oldalon be akarja tartatni a törvényeket - a vállalkozók minden dolgozó után fizessék a közterhet -, a másik oldalon viszont lehetetlenné teszi - állítja Nádas Mihály.
- Ha önök valódi érdekvédők, nem érhetik be a panaszkodással...
- Négy évvel ezelőtt létrehoztuk a Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottságot. Egyik legfontosabb feladatunknak azt tartottuk, hogy írjunk alá egy ágazati kollektív szerződést. Ez két éves előkészítő munka után 2007 decemberében megtörtént. Ebben rögzítettük például, hogy mit kell tartalmaznia egy munkaszerződésnek. Megerősítettük, hogy fellépünk a munkaerő illegális foglalkoztatásával szemben, tisztáztuk a munkaviszony létesítésének szabályait. Szeretnénk, ha a magánbiztonsági cégeket a szerződés szerint ellenőriznék, ezt nagyon fontosnak érezzük. Nézzük csak például a munkavégzés szabályozását! A vagyonvédelem gazdasági tevékenység, szolgáltatásnak minősül. Általában nem fegyveres testületi szolgálat - ha nem számítjuk a pénz- és értékszállítást, a pénzintézetek őrzését-védelmét. A vagyonőr nem lát el közfeladatot, tehát foglalkoztatására a Munka törvénykönyve szabályait kell alkalmazni. A munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó szabályokat mégis sokan megszegik: havi 350 órán át is alkalmaztatják a dolgozót, ami törvényellenes. Sokan tévesen értelmezik a pihenés fogalmát. A pihenés nem azt jelenti, hogy valaki szolgálat után telefonügyeletet tart. Hosszan sorolhatnám még, a lényeg, hogy az ágazati kollektív szerződés pótolja mindazt, ami a törvénynek nevezett sorokból kimaradt.
Forrás: MTI