Kállai Ernő kisebbségi ombudsman múlt kedden ismertette vizsgálati jelentését, amelyben megállapította: törvény- és alkotmányellenes, emellett diszkriminatív a monoki és a községhez csatlakozó más települési önkormányzatok azon döntése, hogy a segélyek kifizetését munkához kötik, ezért Monok, Ivád, Sárospatak és Kerepes önkormányzati rendeleteinek visszavonását kérte.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monok önkormányzata pénteken azt közölte, a rendeletet nem vonják vissza, de erőszakkal sem fogják alkalmazni, míg a település polgármestere hétfőn bejelentette: országos ügydöntő népszavazást kezdeményez a segélyezési rendszer átalakításának ügyében, ehhez aláírásgyűjtési akcióba kezd.
Országos népszavazást kell tartani legalább 200 ezer választópolgár kezdeményezésére. Az eredményes népszavazás alapján hozott döntés kötelező az Országgyűlésre.
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, a Roma Polgárjogi Alapítvány, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány és a Magyarországi Roma Parlament, valamint az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) az MTI-nek küldött hétfői közös állásfoglalásában hangsúlyozta: elfogadhatatlannak és törvényellenesnek, a jogállamiság szellemével súlyosan ellentétesnek tartják, hogy az önkormányzatok olyan feltételekhez kötik egyes szociális támogatások folyósítását, amelyek nem felelnek meg a hatályos jogszabályoknak, és "amely feltételek elvi szinten sem képesek a probléma kezelésére".
Véleményük szerint a rendelkezések a cigánysággal szembeni előítéletek mélyítéséhez vezetnek, e mellett a romákat nagyobb arányban hoznak hátrányosabb helyzetbe, így közvetett diszkriminációt valósítanak meg. Megjegyzik, a rendszeres szociális segély megállapításának jelenleg is feltétele a munkavégzés. "Erre csak akkor nem kerül sor, ha az önkormányzat nem tud megfelelő közcélú munkát felajánlani. Amennyiben sor kerül ilyen jellegű munkavégzésre, akkor a segélyezés szünetel, a munkavégzés fejében pedig munkabér jár" - írják.
A jogvédő szervezetek, Kállai Ernő kezdeményezéséhez csatlakozva, azt kérik a Miniszterelnöki Hivataltól, hogy átfogó kommunikációs stratégiát alakítson ki a segélyezettekkel szembeni előítéletek kezelésére, tekintse át a szociális segélyezést és foglalkoztatást rendező jogszabályokat, majd alakítson ki olyan szabályozási rendszert, amely széles társadalmi és szakmai konszenzuson alapul.
