A francia fauvizmus legelső külföldi követői voltak azok a Münchenben és Budapesten végzett fiatal magyar festők, akik a XIX. és XX. század fordulóján érkeztek Párizsba. Nyaranta azonban hazatértek, hogy műveiket a szabadban, többek között a nagybányai festőtelepen alkossák meg, s "avantgárd gyakorlatukkal forradalmasítsák hazájuk festészetét" - hangsúlyozta a francia rádió riportja.

A spanyol határ közelében található Céret Modern Művészetek Múzeumában a Magyar Nemzeti Galéria szervezésében október 12-ig a magyar Vadak alkotásai közül 140 olyan festményt tekinthetnek meg az érdeklődök, amelyek színvilágukban és témaválasztásukban emlékeztetnek a francia fauvizmusra, de a kelet-európai tájak és a sötétebb színek alapján teljes önálló identitást és világot képviselnek a stíluson belül.

Joséphine Matamoros a céret-i múzeum igazgatónője a hírrádióban elmondta: a kiállítással eltökélt célja a magyar Vadak behozatala a nemzetközi színtérre, mert ez egy olyan mozgalom volt, amelynek megismerésével jobban értelmezhető a francia fauvizmus is, azaz Henri Matisse és André Derain művészete, amely egyébként a Céret-től nem messze található Collioure városkában 1905-ben indult. Így a katalán környéket tekinti a művészettörténet a francia Vadak bölcsőjének.

A France Info azon kérdésére, hogy a magyar festészet ezen időszaka eddig miért nem volt ismert a francia nagyközönség előtt, az igazgatónő kifejtette: a XX. századi viharos magyar történelmet követően a fauvizmus történetét Magyarországon is valójában csak a rendszerváltás után kezdték behatóan tanulmányozni, és 2006-ban nyílhatott meg az első jelentős kiállítás a Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904-1914 címmel a Magyar Nemzeti Galériában.

A budapesti kiállítás anyaga látható most Céret-ben, majd a Le Cateau-Cambrésis-i Matisse Múzeumban október 25. és 2009. február 22. között, végül a dijoni Szépművészeti Múzeumban 2009. március 13. és június 15. között.

A tárlat az 1905 körül, Henri Matisse vezetésével működött, fiatalokból álló művészcsoport erőteljes színekkel, merész ecsetkezeléssel, könnyed vonalvezetéssel forradalmasított festészetét mutatja be. Az 1905-ös párizsi Őszi Szalonon szerepelt, új stílust követő festőket a kritika fauve-oknak, azaz vadaknak nevezte, a művészetüket később pedig fauvizmusnak.

A magyarok közül azok, akik hosszabban időztek Párizsban, mint Rippl-Rónai József, Czóbel Béla és Berény Róbert, magukévá tették ezt a stílust. Mások, mint Perlrott Csaba Vilmos, Bornemissza Géza, Tihanyi Lajos, Boromisza Tibor, Galimberti Sándor és felesége, Dénes Valéria közvetlenül Matisse tanítványai lettek, Ziffer Sándor pedig Gauginért lelkesedett. A kiállításon láthatóak még többek között a Nyolcak csoportjához tartozó Kernstok Károly, Czigány Dezső, Márffy Ödön és Pór Bertalan képei is.