Fejér Andor, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke megnyitó beszédében emlékeztetett arra, hogy az iráni eredetű jászok betelepülése a kunokkal együtt a XIII. századra tehető. Egészen a XV. századig megőrizték hitüket és nyelvüket, vagyis Mátyás király korában még éltek olyan emberek, akik értették az ősi jász nyelvet.
A politikus a világtalálkozó kapcsán megjegyezte, örömteli az a tapasztalat, hogy az évről-évre más helyszínen zajló rendezvény egyre rangosabb és nem csökken az iránta megnyilvánuló érdeklődés. Az egykori jászok önállóságukért folytatott kitartó küzdelme, hagyományaihoz való ragaszkodása, azok ápolása a mai világ emberének is példaértékű lehet - mutatott rá a megyei közgyűlés elnöke.
A nyitónapon a házigazda település amatőr művészeti csoportjainak alkotásait felvonultató kiállításokat nyitottak meg, illetve a Jászságról szóló könyvekkel és kiadványok ismerkedhettek meg az érdeklődők.
A Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke fővédnökségével életre hívott seregszemle leglátványosabb napja a szombati lesz, amely arra is lehetőséget kínál, hogy az oda látogatók megismerjék a világtalálkozóra nagy lelkesedéssel készült 1700 lakosú falut. Sári Ferenc polgármester tájékoztatása szerint Pusztamonostorra a három napra 2-3 ezer vendéget várnak, vagyis erre az időre megduplázódik a településen lévők száma.
A második napon a templom mögötti tér felszentelése és névadó ünnepsége után a meghívott jász városok, falvak küldöttségei, huszárbandérium és veterán traktorok vonulnak fel.
A díszünnepségen az ünnepi köszöntők után a Jászok Egyesületének ügyvivője átadja a Jászságért Díjat, amit az idén Hortiné Bathó Edit, a jászberényi Jász Múzeum vezetője érdemelt ki. Újabb egy évre megválasztják a jászkapitányt, aki régen közjogi méltóság volt, most a jászok képviseletére hivatott a különböző társadalmi eseményeken.
Vasárnap - zárásként - a jászsági tűzoltók versenyét rendezik meg.
A jászok első világtalálkozóját 1995-ben, Jászberényben tartották a jász redemptió, azaz a jász önmegváltás 250. évfordulója alkalmából. Az önmegváltás története 1702-ig nyúlik vissza, amikor I. Lipót császár eladta a jászok és kunok lakta területeket a Német Lovagrendnek. Ebbe az ott élők nem nyugodtak bele, és 1745-ben saját pénzükön visszavásárolták szabadságukat és régi kiváltságaikat. A jászok nagyszabású randevújának közel másfél évtizedes sorozata alatt a jászkapitány-választás hagyományának felelevenítésén túl elkészítették a redemptiós zászlót, és megszületett a jász himnusz is.
