Segélyek: "változtatni kell"

Szűcs Erika kifejtette: a társadalmi igazságérzet tekintetében már előrelépés lenne, ha olyan rendszer alakulna ki, amelyben a munkával nagyobb jövedelmet lehet szerezni ahhoz képest, amit segélyből lehet megkapni.

Ehhez módosítani kell a foglalkoztatási, a szociális, és az alkalmi munkavállalói könyvről szóló törvényt - tette hozzá.

Szűcs Erika egy új intézkedésről is beszámolt, miszerint a nagy állami beruházások közbeszerzési nyertesei akkor végezhetik majd el a munkát, ha legalább 10 százalékban rendszeres szociális segélyezetteket foglalkoztatnak.

Ha a vállalkozások ilyen státuszú embereket foglalkoztatnak a 47 leghátrányosabb kistérségben, akkor három évig teljes járulékmentességet kaphatnak - mondta.

A miniszter ugyanakkor arra is kitért, hogy a munkaerőpiacra bevonható társadalmi csoportok közül a közvélemény a rendszeres szociális segélyezettekre fókuszál, de adatokkal támasztotta alá, hogy "messze nem ez az igazi probléma".

Eszerint 160-180 ezer a segélyezettek száma, átlag havi 27 ezer forinttal számolva 2007-ben 60 milliárd forintot fordított erre az állam. A munkaképes korú rokkantak száma 440 ezer fölött van, az ő ellátásukra 580 milliárdot költöttek, míg a 170-180 ezer gyesen lévő nő ellátására 57 milliárdot.

Szűcs Erika azt hangsúlyozta, hogy Európában ott tudtak magas foglalkoztatási rátát elérni, ahol be tudták vonni azokat, akiknek "munkára foghatósága valamilyen szempontból korlátozott", és Magyarországon is munkaerő-tartalék van a kisgyermeket nevelő nők, a fogyatékossággal élők, az egészségkárosodottak körében.