A sózás kipusztítja az út menti növényeket, korróziót okoz a hidakban és a fémszerkezetekben, megváltoztatja a talaj összetételét, és nem utolsó sorban szennyezi a felszín alatti vizeket - fogalmazott az ellenzéki képviselő.

Katona Kálmán hangsúlyozta: az MDF álláspontja szerint már a nyáron el kell készíteni egy olyan programot, amely azt tartalmazná, hogy évente tizenöt százalékkal mérsékeljék a csúszásmentesítésre felhasznált só mennyiségét. Néhány év alatt felére csökkenthető a felhasznált sómennyiség - tette hozzá.

Véleménye szerint ez a munka a három érintett minisztérium, a környezetvédelmi-, a közlekedési-, valamint az önkormányzati tárca összehangolt munkájával szeptemberig elvégezhető.
Mint mondta, pártja szakértői rendeletben tiltanák meg a járdák téli sózását.

A letisztított járdák síkosság-mentesítése homok, kis szemcséjű sóder, kőzúzalék, fűrészpor, valamint faforgács alkalmazásával megoldható - tette hozzá. Ezeket az anyagokat a járdákról össze lehet söpörni, és újra fel lehet használni, míg a só beépül a földbe - mondta.

Csak a fővárosban évente 500-1.000 fa kipusztulása köthető a téli sózás káros hatásához - mutatott rá a politikus. Felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell szüntetni azt a gyakorlatot is, miszerint a sós havat a fák törzse körül halmozzák fel.

Katona Kálmán szólt arról is, hogy az Üllői úton a kálciumklorid és zeolit keverékkel végzett kísérlet kiváló eredményt hozott, néhány év után az út menti talajból vett mintákban a nátriumklorid és nátriumion tartalom látványosan csökkent.

Arra az újságírói kérdésre, hogy a homok, a kis szemcséjű sóder, a kőzúzalék, a fűrészpor, vagy a faforgács alkalmazása drágább-e, mint a sózás, az ellenzéki képviselő azt mondta: a károkkal együtt biztos, hogy olcsóbb ezeknek az anyagoknak a használata.Katona Kálmán felhívta a figyelmet arra is, hogy a kátyúk keletkezésének is az utak sózása az első számú oka.