Nagy tempóban folyik a panelszigetelési program, az iparosított technológiával készült épületek rései azonban fontos élőhelyei a denevéreknek és a sarlósfecskéknek, utóbbiaknak szinte egyetlen költési lehetőséget jelentik ezek a magas házak - mondta Lovászi Péter, a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportjának titkára az MTI-nek.

A sarlósfecskék eredetileg lösz- és sziklafalak réseibe építették fészkeiket, de az elmúlt évtizedek során egyre nagyobb számban költöztek be az emberi településekre. Magyarországon nagyobb állományai Budapesten, Pécsett, Sopronban és Szegeden találhatóak.

A szakember elmondta, az állomány védelme érdekében fel kellene mérni, hol vannak a madarak számára megfelelő élőhelyek - szigeteletlen vagy a réseket kitöltő szivacscsíkokkal régen szigetelt panelépületek -, illetve merre fészkelnek jelenleg is sarlósfecskék. Az adatok ismeretében lehetne meghatározni a további lépéseket, például azt, mely épületekre lenne érdemes mesterséges odúkat telepíteni, ahova a külföldi tapasztalatok alapján szívesen beköltöznek a fecskék.

A felmérést jelenleg, a fiókák etetési időszakában érdemes elvégezni. A feladat egyszerű: egy-egy épület mintegy fél órás megfigyelésével - még látcső sem feltétlenül kell - jól megbecsülhető a ki- és berepülő madarak száma és a fészkek helye. Az adatokat várják a Magyar Madártani Egyesület csoportjai.

A sarlósfecskék nevüket hosszú sarló alakú szárnyukról kapták. Tizenhat centiméter körüli hosszúságú testüket barnásfekete toll borítja, amely torkuknál fehéres színű, rövid farkuk villás. Társasan röpködnek, szinte az egész napot a levegőben töltik. Röptük villámgyors és változatos: sarlósan megmerevített szárnyaikon siklanak vagy gyors, reszkető szárnycsapásokkal hasítják a levegőt. Költés idején nagyon hangosak, ilyenkor vijjogva kergetőznek az épületek között.