Az ő udvarháza mögötti kunyhóban húzták meg magukat, s a derék doktor Joel képességeit felismerve, iskoláztatását is finanszírozta. A könyveket és újságokat faló fiú 1862-ben beállt gyakornoknak egy laptulajdonos-ültetvényeshez, az ültetvényen lakva hallotta először azokat az afrikai népmeséket, amelyekből később oly sokat merített.

Humoros írásai hamar ismertté tették nevét, de a lap 1866-ban, az amerikai polgárháború végén csődbe ment. Harris betűszedő lett, rövid ideig a New Orleans Crescent Monthly kiadójának személyi titkáraként is dolgozott. 1867-től szülővárosa közelében egy helyi újság szerkesztője volt, a georgiai életről szóló karcolatai, könyvajánlói, szójátékai és humoros cikkei az országos sajtóban is megjelentek. 1870-ben elfogadta a híres Savannah Morning News társszerkesztői állását, ahol nemcsak vidám, a mindennapi életről szóló írásokat, hanem komolyabb, a politikával, társadalmi és morális kérdésekkel foglalkozó cikkeket is publikált. 1873-ban megnősült, három év múlva családjával a Savannah-ban kitört sárgaláz járvány miatt Atlantába költözött. Itt is szerkesztői munkát vállalt, s hamarosan a gyorsan fejlődő Dél egyik legfontosabb tudósítójaként tartották számon.

A világhírt a Rémusz bácsi meséi hozták meg számára. Az 1879-től atlantai lapokban megjelenő, eredeti néger népmeseanyagra épülő történeteket egy idős fekete rabszolga meséli el a köré gyűlő fehér gyerekeknek naiv humorral, a jellegzetes dialektus megőrzésével. A meséket más újságok is megjelentették, majd 1881-ben könyvben is kiadták. Négy hónap alatt több, mint 10 ezer példány fogyott el belőle, olvasták feketék és fehérek, Délen és Északon. A hatalmas siker főként annak volt köszönhető, hogy a polgárháború után nem sokkal Harris idilli módon tudta ábrázolni az emberfajták közti kapcsolatokat. A 185 mese hőse a szeretetre méltó csínytevő Nyúl, aki folyton bajba kerül, de eszét használva a Rókával és a Farkassal szemben mindig kivágja magát.

Harris a meséken kívül komédiákat, rövid történeteket, novellákat, gyerekkönyveket írt, élete során harmincötöt. Az Amerikai Művészeti és Irodalmi Akadémia tagjává választotta, "Amerika legszeretettebb emberének" népszerűségével csak barátja és pályatársa, Mark Twain vetekedhetett. Az író 1900-ban vonult nyugdíjba, s hosszas betegeskedés után 1908. július 3-án hunyt el.

Rémusz bácsi meséit Amerikában a fekete polgárjogi mozgalom idején sokat bírálták, amiért paternalista módon, lekezelően ábrázolja a négereket, de népszerűsége töretlen. Készült belőle film és tévésorozat, s ma is gyerekek sokasága olvassa vagy nézi a megható és tanulságos történeteket.