Ki gyűjtött több elemet?

A kétnapos versenyt idén az EP nyerte 62 kg elemmel, míg a Bizottság 50 kg hordozható elemet gyűjtött vissza. Mint a képviselő elmondta, itthon is fel kell készülnünk az elem-direktíva előírásaira, mert komoly büntetést fizethetünk, ha nem felelünk meg a szigorú szabályoknak.

A 3. Elemgyűjtő Napon a tavalyi eredménynél 12 kg-val többet sikerült gyűjteni, így teljesült a verseny legfontosabb célkitűzése: minden évben többet visszahozni, mint azt megelőzően. A versengést a RECHARGE, az elemgyártóknak a visszagyűjtés megszervezését és az újratölthető elemek népszerűsítését felvállaló európai szervezete támogatta.

Herczog Edit rámutatott, hogy a verseny jelentősége elsősorban nem a két intézmény által összegyűjtött elem mennyiségében, hanem a visszagyűjtés népszerűsítésében keresendő. Az Európai Parlament által 2006-ban elfogadott elem-direktívát azzal a céllal alakították ki, hogy az uniós tagállamokra azonos visszagyűjtési arányszámok vonatkozzanak. Magyarországon jelenleg az évente értékesített közel 2000 tonna hordozható elem (ide tartoznak a háztartási szárazelemek, illetve a mobiltelefonok akkumulátorai is) mindössze 13 százalékát gyűjtik be szelektíven, míg egyes EU-15 államokban ez az arány már 2002-es adatok szerint is elérte a 40-50 százalékot.

Ha nem készülünk fel időben, és nem népszerűsítjük a visszagyűjtést, akkor Magyarországot hidegzuhanyként érheti, hogy 2016-ban – alig nyolc év múlva – már a forgalomba került szárazelemek 45 százalékát kell az egységes uniós rendelkezés szerint elkülönítve begyűjtenie.

Herczog Edit egy a közelmúltban végzett kutatás adatait ismertette, amely szerint a magyarok többen vinnék vissza a használt elemeket, ha több helyen volna erre lehetőségük. Azoknak a megkérdezetteknek a négyötöde így nyilatkozott, akik ma még nem vesznek részt a gyűjtésben.