Nemzetközi felmérés
A közvélemény-kutatásban résztvevők kétharmada szerint mások becsapása semmilyen esetben sem lehet elfogadható - derült ki a Gfk Csoport nemzetközi piackutató cég csalásról készített nemzetközi felméréséből, amelyet szerdán juttatott el az MTI-hez.
2008. július 2. szerda 14:38 - Hírextra
A 19 ország bevonásával készített felmérésben a kutatók azt vizsgálták, a tíz évvel ezelőttihez képest gyakoribb jelenség-e manapság a csalás az iskolában, a munkahelyen, az adófizetés, a sport, az üzleti élet és a párkapcsolatok terén. Arra is kíváncsiak voltak, hogy a megkérdezettek (mintegy 20 ezer ember) hazájában súlyos probléma-e a csalás, mely európai országban a legjellemzőbb, milyen esetekben elfogadható, és ők maguk csaltak-e már valaha.
Az eredmények tanúsága szerint minden második válaszadó úgy véli, hogy a csalás ma szélesebb körben elterjedt, mint tíz évvel ezelőtt. A megkérdezettek fele gondolja azt, hogy az üzleti életben manapság lényegesen többen "kozmetikázzák" az adatokat.
Tízből hét török, magyar és görög válaszadó látja úgy, hogy napjainkban az üzleti és adócsalás gyakoribb, és hasonlóan sokakat aggaszt az adóelkerülési hajlam erősödése. Ezzel szemben Hollandiában 33 százalék, Oroszországban és Bulgáriában a megkérdezettek 40 százaléka gondolja úgy, hogy nőtt az adócsalások aránya - áll a közleményben.
Tízből hat ember szerint a sport és játék terén is megjelent némi ügyeskedés. A hazai válaszadók fele (52 százalék) véli úgy, hogy e téren gyakoribb a csalás, mint egy évtizeddel ezelőtt.
A kutatás szerint mindenekelőtt a svédek vannak azon a véleményen, hogy minden eddiginél többen csalnak az iskolában és az egyetemen. Magyarországon 43 százalék érzékelte az iskolai csalások mértékének növekedését, 37 százalékuk szerint viszont a csalás mértéke jelenleg stagnál a tíz évvel ezelőttihez képest.
A megkérdezettek 60 százaléka gondolja úgy, hogy szívügyekben legjobb stratégia az őszinteség. Azonban ezt a felvetést már több mint 40 százalék nem veszi olyan komolyan, mint korábban. Különösen a törökök (76 százalék) és a görögök (69 százalék), valamint az amerikaiak (58 százalék) esetében legszembetűnőbb ez a fejlemény. A magyarok több mint fele találkozik gyakrabban csalással e téren, mint tíz évvel ezelőtt, harmaduk szerint a párkapcsolatokban ma ugyanannyiszor csalnak a felek, mint korábban.
A munkatársakkal szembeni őszinteség hiánya volt az egyetlen terület, ahol a legkisebb mértékű változásokat tapasztalták a válaszadók a korábbi állapotokhoz képest. Magyarországon azonban némiképp magasabb (az átlagos 41-hez képest 44 százalék) azok aránya, akik szerint több a csalás a munkatársakkal szemben, 36 százalék pedig semmiféle változást nem tapasztalt - derült ki a kutatásból.
Tízből hét ember tartja az üzleti életben az ügyeskedést, valamint az adócsalást jelentős problémának. Különösen a törökök és az olaszok (92-92 százalék) bíznak kevéssé a saját hazájukban uralkodó üzleti etikában, őket a sorban Magyarország és Görögország lakosai követik.
Az adókerüléssel kapcsolatban tízből kilenc török, olasz, magyar és görög válaszadó nevezte sajnálatosnak a helyzetet saját hazájában.
Arra a kérdésre, hogy vajon van-e olyan helyzet, amelyben a csalás elfogadható lehet, 66 százalék válaszolta azt, hogy "a csalás sohasem elfogadható". Ezt a nézetet főként az amerikai, portugál, török és magyar megkérdezettek osztják.
A vizsgálatban részt vevő országok összességét tekintve a megkérdezettek 15 százaléka szerint a csalás elfogadható, de csak akkor, "ha az valami kis értékű dologgal kapcsolatban történik". Az orosz megkérdezettek voltak a leginkább megengedőbbek e morális témával kapcsolatban: tízből csupán négyen utasították el a megtévesztő viselkedés minden formáját.
A megkérdezettek közül tízből hárman vallottak be korábban, az iskolában vagy az egyetemen elkövetett csalást, és a válaszadók egyötöde csalt már párkapcsolatában.
Sportban és játékban 13 százalék számolt be hasonlókról, és körülbelül ugyanennyien hazudtak már munkatársaiknak.
Az összes válaszadó mindössze 7 százaléka jelezte, hogy csalt már az üzleti életben, vagy elkövetett adócsalást. Hazánkban a megkérdezettek harmada vallott iskolai csalásról, csupán 6 százalék adócsalásról, 15 százalék sportban, illetve játék során elkövetett ügyeskedésről, 14 százalék csalta már meg partnerét, és 7 százalék mondta azt, hogy csalt már munkatársával szemben - áll a közleményben.
Forrás: MTI